Amit az amalgám tömésről tudni érdemes

amalgám tömésAmit az amalgám tömésről tudni érdemes

Az amalgám tömésekkel kapcsolatban számos, egymásnak ellentmondó információ kering az interneten, de még az egyes fogászok véleménye is eltér az ügyben. Van aki mindenképpen cserét javasol, még jól záródó tömés esetén is, és akad aki még mindig alkalmazza rendelőjében az amalgám tömést. Számos országban pedig betiltották már ennek a fémötvözetnek a használatát a kockázatai miatt. Összeszedtem, melyek is ezek.

A legtöbb amalgámtömés általában a gyermekfogászaton kerül a fogakba, így egy felnőtt esetében ezek már legalább 15 évesek. Ennyi idő alatt a tömés széle elválhat a fogtól és rések keletkeznek, ahol a baktériumok bejutva fogszuvasodást okozhatnak. A gyermekfogászati rendelések jó része nem éppen az alaposságáról híres, tapasztalataim szerint szinte mindig marad a tömés alatt szuvas fogterület.  Az ilyen típusú tömések többek között azért jelentenek kockázatot, mert az amalgám idővel korrodálódik a szájban, a felülete érdes lesz és elszíneződik, emiatt nehezebben tisztítható, a lepedék így könnyebben tapad rá és mellette másodlagos fogszuvasodás léphet fel, amely a későbbiekben további fájdalmas következményekkel járhat.

Az amalgám másik, jobban ismert hátránya, hogy higanyt tartalmaz, ami lassan oldódhat belőle. A nehézfém nem tesz jót a szervezetnek,  csak méregtelenítéssel távozik a szervezetből.
Fémallergia esetén is javasolt kicserélni a töméseket. Ha több fémből készült tömés, korona, betét van a szájban, akkor ezek között úgynevezett potenciálkülönbség alakulhat ki, ami kellemetlen fémes érzést okoz. Természetesen minél több amalgám tömés van a szájban, annál nagyobbak a fent sorolt kockázatok.  Nem beszélnék rá senkit egy korrekt, jól záródó amalgámtömés cseréjére, de úgy vélem, hogy ilyen esetben sem jelent hibát esztétikus tömésre cserélni a régit, hiszen a ma alkalmazott, fogszínű tömések legalább annyira tartósak mint az amalgám.

Az amalgám tömés egy fémötvözet, ami a szájban alakul ki  fémporok  (réz, ezüst) és higany összekeverése után.  1830-as évek óta használják a fogászatban, még a mai napig. Igaz egyre kevesebb fogorvos alkalmazza, és főleg az öregebbek, amikor ők kezdtek, akkor még ez volt az egyedüli tömőanyag. Az amalgám tömőanyag nem utolsó sorban a legolcsóbb is, sok rendelőben ezért dolgoznak még vele, meg azért, mert bizonyos esetekben egyszerűbben kivitelezhető, mint a fényre kötő tömés technológia. A fentebb sorolt kockázatok miatt számos nyugat-európai országban, és az USA-ban is betiltották, de itthon még mindig legális. Alternatívái a fogszínű tömőanyagok, valamint a betétek, amelyek készülhetnek aranyból, porcelánból és a fogszínű tömésekhez hasonló anyagból.

Dr. Czigler Péter, a Clinident fogorvosa

A kép forrása: Flickr, SeattleChildrens

Klinikánkon történő fogtömésekről bővebben itt olvashat!

Szóljon hozzá Ön is

Az e-mail címe nem fog megjelenni a kommentben.

A csillaggal jelölt mezőket kérjük mindenképpen töltse ki.

tizenkilenc + húsz =