Fogblog

Kevés dolog ijesztőbb, mint amikor az arcot ért hirtelen ütés vagy egy étkezési baleset miatt a fog kisebb-nagyobb darabja kiesik, a fog megreped, vagy teljesen kitörik a helyéről. Az első sokk után, az ijedségen túl pedig még fájdalom és a mosolyra gyakorolt pusztító hatás lehet az, ami ilyenkor a pánik hangulatot növeli.

Sokan tapasztalnak meg hasonló fogászati ​​baleseteket, s akár azt is gondolhatnánk, hogy a letört fog és a repedt, eltört fog ugyanaz. Valójában azonban van néhány különbség a fogakra gyakorolt hatásuk között, így pedig abban is, hogy az ellátásukhoz milyen kezelés szükséges.

Becslések szerint a rendszeres és erőteljes fogcsikorgatás és annak szövődményei a lakosság körülbelül 5-10%-át érinti. A csikorgatás gyakran alvás közben történik, de vannak, akik ébren, napközbeni tevékenység során is szorítják a fogsorukat, ha például dühösek, erősen koncentrálnak vagy szoronganak.
Ha éjjel történik, akkor a leggyakrabban nem is a csikorgató veszi észre a problémát, hanem a partner észleli először és hívja fel rá a figyelmet. A fogcsikorgatás stressz eredetű is lehet, s így akár a gyermekeknél is jelentkezhet. Az iskolai elvárások, a teljesítménykényszer, a családi problémák nagy lelki terhet jelentenek, melynek levezetése ilyenkor nem tudatosan történik.

Amikor a fog olyan mértékben roncsolt, sérült, vagy gyökérkezelést követően kiszáradt és törékeny, hogy épségét és hosszútávú fenntarthatóságát csak valamilyen tartós megoldás révén oldhatjuk meg, akkor kerül szóba a porcelán korona.

Amikor pedig már nem csupán a saját fog funkcionalitását kell helyreállítani, hanem foghiányt is pótolnunk kell, akkor a híd fogpótlás is életünk szereplőjévé válik.

Komplex pótlások esetén, – amikor már nem csupán az esztétikum az elsődleges szempont, hanem a rágóképesség és funkcionalitás is –már a tervezéskor érdemes a fémallergia kérdéskörével számolni.

Az olyan esztétikai fogpótlási eljárásoknál, amelyeknél tartós korona vagy héj készül, az ideiglenes fogpótlás készítése elengedhetetlen. A fog, fogak és a mosoly restaurációja általában fogszuvasodás, szabálytalan fogazat vagy harapási rendellenességek, illetve foghúzás utáni foghiány miatt válik szükségessé.

Mivel manapság már természetes elvárás, hogy a mosolyunkon ne látszódjanak a fogászati beavatkozás nyomai, így ideiglenes fogpótlással fenntarthatjuk a megszokott, normális életminőséget: hosszabb fogászati kezelés idején is mosolyoghatunk, társaloghatunk, étkezhetünk anélkül, hogy takargatni kellene a szánkat.

Diasztéma az a jelenség, amikor két szomszédos fogunk oldalsó felszínei nem érintkeznek egymással. Ez a hézagosság meglehetősen gyakori jelenség, sokan gond nélkül élnek együtt ezzel, ám egyeseket mégis zavar. Ilyenkor azonban nem biztos, hogy csak a rés a probléma.
Lehet, hogy nem tetszik a fogak alakja, zavaró, hogy az étel folyton beszorul, ami miatt ínygyulladás és fogérzékenység is kialakulhat. Szerencsére azonban számos fogorvosi módszer létezik arra, hogy megszüntessük a hézagokat és szabályos, egészséges fogsort kapjunk.

A fogfájást általában az okozza, ha valami olyan történik a fogakkal vagy az ínnyel, ami sérülést vagy gyulladást okoz, de persze más egészségügyi problémák, áttételesen is kiválthatnak fogfájást. Fontos, hogy a tünetek észlelésekor ne várjuk, hogy magától elmúljon a fájdalom. A panaszok enyhítésére, a fogfájás ellen, gyulladáscsökkentő fogfájás gyógyszer szedhető, ugyanakkor foglaljunk időpontot az orvoshoz is.

Kevesen tudják, de az állkapocs ízület és az állkapocs izmai körül kialakuló merevség és fájdalom akár súlyos betegségeket is jelezhet vagy egyes betegségek szövődményeiként is kialakulhatnak.
A legtöbbször szerencsére egyszerűbb a probléma, hiszen a szájnyitási képességek korlátozottságát sokan csupán fogászati kezelések után tapasztalják, azt is csak átmeneti jelleggel. A szájzár leggyakoribb kiváltó oka tehát állkapocs ízületi probléma, míg a láz, hidegrázás, izzadás és egyéb izomgörcsök már a tetanusz fertőzésre utaló jelek, ilyenkor sürgős orvosi segítséget kell kérni.

A kor előrehaladtával egyre többet takargatjuk a mosolyunkat. A fogak alaki változása, kopása természetes folyamata az életnek. Idővel a színük is változik még akkor is, ha gondosan ápoljuk. Elöregszik akárcsak a haj vagy a bőr. Amikor pedig a mosoly megfakul az éveket mér a viselőjére, ugyanígy, ha felújítjuk, esztétikus koronák segítségével kifehérítjük, akkor akár több tíz évet is letagadhatunk. Az önbecsülésen túl több egészségügyi következménye is van annak, ha nem hozzuk helyre a fogainkat.

A csontpótlás, mint szájsebészeti beavatkozás elsőre ijesztőnek tűnhet, ám a megfelelő előkészületekkel és tervezéssel valójában egy rutinbeavatkozásnak számító műtétről van szó.
Ha tudod, mikor, mi következik, tisztában vagy a beavatkozás lépéseivel, megszűnhet a félelem az ismeretlen szájsebészeti beavatkozás iránt.