„Tájékoztatjuk pácienseinket, hogy a terápiás célú gnatológiai szakrendelésünk jelenleg szünetel, azonban fogpótlástani szakorvosaink minden kezelést gnatológiai szemlélet szerint, a harapás precíz beállítása mellett végeznek.”
Mi a gnatológia?
Az a fogászati terület, amely az állkapocsízület, a rágóizmok és a fogak, azaz a rágószerv működésének vizsgálatával és kezelésével foglalkozik, jellemzően a teljes fej-nyak régió viszonyában.
Mi a célja?
A fogazat, az állkapocsízület és a rágóizmok közötti kiegyensúlyozott, stabil és fájdalommentes funkcionális kapcsolat megteremtése.
A gnatológia eszközei:
- Meghatározott paraméterek szerint készült, professzionális tömések és fogpótlások, mellyel elkerülhető a fogak és rágóizomzat túlterhelése, tehermentesíthető az állkapocsízület.
- Terápiás célú harapásemelő sínek tervezése és készítése
fülbe sugárzó állkapocs fájdalom
Kinek segít a gnatológia?
- Akik gyakran tapasztalnak fejfájást, állkapocsfájdalmat
- Akik éjszakai fogcsikorgatástól szenvednek
- Akik állkapocs-kattogást, nehéz szájnyitást észlelnek
- Akik precíz fogpótlást szeretnének
- Akik foghiány vagy rendezetlen fogazat miatt komplex szájrehabilitációra szorulnak
Mit vizsgál egy gnatológus?
Az állkapocs és rágóizmok fájdalmát, a teljes fej – nyak régió (Craniomandibularis) funkciózavarait, tüneteit, elváltozásait vizsgálja az erre a területre specializálódott fogorvos. Meghatározza azt a fogsorzáródást, ahol állkapocsízület helyes, nyugalmi pozícióban van és ehhez mérten állítja fel a kezelést.
Az első vizsgálat alkalmával több mindent ellenőriz a fogorvos, de a legfontosabb az állkapocs helyzetének meghatározása, ami lényegében a megfelelő terápia kiinduló pontja. Ebből megállapítja a diagnózist, a panaszok okát és terápiát javasol.
1. Az állkapocs működésének és a tüneteinek ellenőrzése:
A vizsgálat során különböző gyakorlatokat végez a páciens. Ez által az állkapocs működését, a páciens által észlelt tüneteket vizsgálja és a normális működéstől eltérő további, árulkodó jeleket keres.
2. Állkapocs nyugalmi helyzetének megállapítása:
A gnatológia meghatározza az alsó állkapocs nyugalmi pozícióját, mely függőleges álló vagy ülő helyzetben áll elő.
- Az állkapocs semleges, feszülésmentes, kényelmes pozícióban van. Az alsó és felső fogsorok 2- 5 mm -es távolságban vannak.
3. Centrális okklúzió – fogsor kényelmes záródásának meghatározása:
- Összezárt állapotban a szemközti fogfelszínek (barázdák, csücskök) egymáshoz való viszonyát ellenőrzik, vizsgálják. Keresik azt az optimális záródást, mely a legnagyobb felületű érintkezést biztosítja.
Ha a fogak természetes barázdái alapján adott a kényelmes fogsor záródás, fontos, hogy a helyreállított foggal – a fogtömés készítéssel, új fogpótlással vagy egy implantátummal-, a kényelmes harapási magasságot és fogsor záródást rekonstruáljuk, máskülönben túlterheljük a fogakat, az állkapocs ízületet és a rágóizmokat is.
Azokban az esetekben azonban, ahol eleve hibás a harapás, hiányos a fogazat és így kiegyenlítetlen a fogazat terhelése, ott speciális harapásemelő készülékkel tudjuk a harapási magasságot korrigálni és egy egészséges fogsor záródást beállítani. Amennyiben szükséges, akkor a tömés, korona, fogpótlás pedig ehhez a beállított állapothoz készül el.
A fogpótlástani szempontok rendkívül pontos tervezést követelnek meg a fogorvostól, ami miatt az is fontos, hogy a páciens ellátása a gnatológia szakorvos javaslata szerint történjen.
Hogyan zajlik a gnatológiai vizsgálat és terápia?
Bár a gnatológia a páciensek által még kevésbé ismert fogászati terület, a szakemberek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a betegeiket komplexen kezeljék.
Ez klinikánkon azt jelenti, hogy orvosaink a töméseken és esztétikus cirkónium koronákon túl gnatológus bevonásával helyreállítják vagy beállítják az egész test szempontjából helyes és kényelmes harapást, speciális, éjszakai harapásemelővel pedig mesterségesen segítenek a fogakat és az állkapcsot tehermentesíteni.
Ennek köszönhetően a tömés és a fogpótlás maximálisan kiszolgája majd a pácienst és nem fogjuk idejekorán túlterhelni az állkapcsot.
Neked ajánljuk:
Miért fáj a fogam, ha nem lyukas?
Mielőtt a fogfájásod miatt a legrosszabbat feltételeznéd, tudd meg, hogy mi okozhat még fogfájást az állkapocs problémákon kívül és mi lehet rá a megoldás.
Állkapocs fájdalom okai – ezek vezetnek állkapocsízületi diszfunkcióhoz
A rágás és állkapocs mozgás során tapasztalt rendellenességek sok esetben az egész testre, testtartásra hatást gyakorolnak, de ugyanígy fordítva is igaz. Egy hibás testtartás hatással van az állkapocsra és a fogainkra.
1. Folyamatok, melyek a rágószervrendszerre hatva fokozzák a diszfunkció kialakulását:
- depresszió, stressz,
- öröklött vagy szerzett harapási eltérések (pl.: mélyharapás, nyitott harapás, fogvesztés okozta ízületi túlterhelés)
2. Direkt hatások, melyek közvetlenül felelnek a probléma kialakulásáért:
- balesetek autóval, biciklivel, testet ért ütés,
- bruxizmus: éjjeli csikorgatás, állkapocs szorítás,
- rossz szokások: körömrágás, ceruza rágcsálás, pipázás.
3. Tényezők, melyek hátráltatják a kezelést, fenntartják a jelenséget:
- Szorítás- fogcsikorgatás,
- túlzott rágógumizás,
- helytelen fej és testtartás,
- stresszes helyzet, érzelmileg labilis páciens.
Hogyan okozhat fogászati panaszokat a stressz?
Az életünkben megjelenő stresszhez igen korán hozzá kell szoknunk. A hozzászokás azonban csak akkor nem jár hosszú távon egészségügyi problémákkal, ha a bennünket érő negatív hatások után visszamaradt feszültséget kiadjuk magunkból vagy megtanuljuk levezetni.
Tudatos stresszkezelés, feszültség levezetés történhet pl.: szakember segítségével vagy sporttal, meditációval, nyugalmi, relaxált állapotot előidéző szabadidős tevékenységgel.
1. Ha nem tudatosan idézzük elő a stressz keltette feszültség levezetését, akkor az sok esetben a környezetünk szenvedi el a dühkitörés, veszekedés, törés-zúzás által. Ráadásul az így előidézett helyzet további feszültséget generál.
2. A harmadik eset, amikor nem tudatosul a felgyülemlett feszültség, csak „raktározzuk” azt. Ekkor a testünkben rekedt kóros energia pszichoszomatikus betegség – tünetek formájában jelez. Pl.: szívritmuszavar, asztma, irritábilis bél szindróma, fej-nyak izomtónusának markáns változása, fogak szorítása, éjszakai fogcsikorgatás …stb.
Neked ajánljuk:
Mit tegyek, ha félek a fogorvostól? Tippek a stresszmentes kezeléshez!
Könnyű, gyors, szorongást oldó technikák, melyekkel felkészítheted magad a kezelésre.
Miért fontos figyelni a fogainkra ártalmas szokásainkra?
A hétköznapjaink során számtalan olyan rossz szokásunk lehet, aminek talán nem is vagyunk teljesen a tudatában, közben pedig hosszú távon fogproblémát idézhetnek elő.
Lehetséges az is, hogy még gyermekkorból marad vissza egy viszonylag ártalmatlannak tűnő jelenség és fogalmunk sincs róla, hogy annak hatása lehet fogainkra.
Összességében azonban elmondható, hogy általában stresszhelyzetben bukkannak fel, viszont amikor állandósul a stressz -például egy vizsgaidőszak vagy nehéz élethelyzet miatt-, akkor már tartósan is káros hatásokról beszélünk, ezért fontos tudatosítani őket.
Árulkodó hétköznapi szokásaink:
- fogcsikorgatás
- fogszorítás
- fogkocogtatás
- ajakszopás
- ajkak harapdálása
- arc harapdálása
- tárgyak rágása (körömrágás, tollrágás)
Milyen tünetek esetén kell fogorvoshoz fordulni?
1. Ha az állkapocs fáj:
- Állkapocsfájdalom, ízületi fájdalom, rágóizom fájdalom, fül előtti területek fájdalma esetén mindenképpen kérjük szakember segítségét.
- Később ez a fájdalom rágásra, az állkapocs mozgásának hatására fokozódik.
- Kutatások bizonyították, hogy a krónikus fájdalom a mindennapjainkra is plusz nehézséget ró. A tartós fájdalommal élők depresszióval vagy szorongással is küzdenek.
2. Ha az állkapocs mozgása megváltozik:
- Az állkapocs mozgásának mértéke csökken, nehéz a szájnyitás, esetleg szájzár lép fel vagy éppen az ízület túlzott lazasága miatt kiakad az állkapocs.
3. Ha hallhatóvá válik az ízület mozgása:
- Szájnyitás, rágás közben jól hallható az ízület és állkapocs kattogás, ropogás. Ez kezdetben ártalmatlannak tűnhet, idővel azonban akár fájdalmassá is válhat.
+1 Egyéb melléktünetek, melyek CMD jelenségre, állkapocs problémára utalnak:
- Arcfájdalom, tenziós fejfájás (tarkótáji fájdalom vagy abroncsszerű szorítás), migrén, fülcsengés, hallászavar, szédülés, látászavarok, a fogazat rágófelszínének és metsző éleinek erőteljes kopása, a fognyakak zománcrétegének kagylószerű kopása.
3 lépés a súlyos állkapocs rendellenességek elkerülésére
Egy helytelen testtartásból, rossz szokásból vagy harapási eltérésből tehát számos kellemetlenséget tapasztalhatunk meg, melyek idővel állandósulva, folyamatos kihívást jelentenek, nem ritkán szorongást is keltenek az életünkben. A kihívásokkal sokkal nehezebb úgy szembenézni, teljesíteni a munkahelyen vagy egy vizsgán, ha tartósan együtt kell élnünk egy vagy több kellemetlen tünettel.
1. Rendszeres fogászati kontroll és fogkő eltávolítás 6 havonta.
2. Stresszes időszakban, élethelyzetben törekedjünk a feszültség alternatív levezetésére sporttal, szabadidős tevékenységgel, mentálhigiénés szakemberrel.
3. CMD tünetek, állkapocs problémák, bruxizmus – éjszakai fogcsikorgatás, állkapocs szorítás, harapási gondok, ismeretlen eredetű arc- és fej fájdalom esetén azonnal keressük fel a fogorvost.
Gnatológia – Amikor a testnek komplex fogászati szemléletre van szüksége
A Clinident Fogászati Centrum elmúlt évtizede a folyamatos fejlesztésről és szakmai fejlődésről szólt. Fontos számunkra, hogy pácienseink komplex kezelést kapjanak, melynek legfőbb szempontja a személyre szabott kezelési protokoll. Így, ha szükséges olyan területek szakértői véleménye, mint például a fogszabályozás, a parodontológia vagy szájsebészet, akkor azt helyben saját fogorvos csapatunkon belül tudjuk biztosítani.
Fogszabályozás és gnatológia – szükséges-e az együttműködés?
A harapási rendellenességek fogalma (mélyharapás, nyitott harapás, keresztharapás) már ismerős lehet azoknak, akik fogszabályozót hordtak, vagy hordanak.
Azoknál azonban, akik problémája nem lett fogszabályozással kezelve akár helytelen állkapocs működést is eredményezhetett a harapási rendellenesség.
A felnőtt korban kezdett fogszabályozó kezeléshez éppen ezért, egy-egy ilyen esetben szakértő bevonására is szükség lehet.
Az oldalt lektorálta: Dr. Czigler Péter
Neked ajánljuk:
Gyermek fogszabályzó kezelés – mikor jó elkezdeni?
Fejlődő állkapocs, kusza fogazat gyermekeknél. Mikor kezdjük a kezelést?
Fogcsikorgatás gyermekkorban, bruxizmus jelei és kezelése iskolásoknál.