Kevesen tudják, de az állkapocs ízület és az állkapocs izmai körül kialakuló merevség és fájdalom akár súlyos betegségeket is jelezhet vagy egyes betegségek szövődményeiként is kialakulhatnak.
A legtöbbször szerencsére egyszerűbb a probléma, hiszen a szájnyitási képességek korlátozottságát sokan csupán fogászati kezelések után tapasztalják, azt is csak átmeneti jelleggel. A szájzár leggyakoribb kiváltó oka tehát állkapocs ízületi probléma, míg a láz, hidegrázás, izzadás és egyéb izomgörcsök már a tetanusz fertőzésre utaló jelek, ilyenkor sürgős orvosi segítséget kell kérni.
Mi az a szájzár?
A szájzár, a trismus, egy fájdalmas állapot, amelyben az állkapocs nem képes megfelelő mértékben kinyílni, a szájnyitási képesség így erősen korlátozott. A szájzár tünetei között, a fájdalom mellett, még étkezési, beszéd és szájhigiéniás problémák is tapasztalhatók.
Szájzárról általában akkor beszélünk, ha a szájnyitási képesség nem haladja meg a 35-40mm-t. A szájzár kialakulása előfordulhat például állkapocs trauma miatt, szájsebészeti beavatkozás után, fertőzés miatt, rákos betegség és fej- és torokrák sugárkezelése következtében.
A korlátozott szájnyitás a következő területeken jelent gyakori kihívást:
• Fogorvosi szűrővizsgálat: az egyszerűbb állapotfelmérés és a fogászati kezelés is nehezített.
• Gondos szájápolás: a helyes fogmosás hiányában rossz lehelet, lyukas fog, fertőzés és ínygyulladás alakulhat ki.
• Étkezés: az ivás, a rágás és nyelés is nehezített.
• Hangképzés: a beszéd érthetősége korlátozottá válik.
• Sürgősségi vagy műtéti orvosi ellátás: esetek, amikor mesterséges lélegeztetésre lenne szükség.
Ezek lehetnek a szájzár okai
• Fog eredetű fertőzések: Fog ideg eredetű gyulladt fog és parodontális – fogágy eredetű gyulladások.
• Nem fog eredetű fertőzés: Mandulagyulladás, agyhártyagyulladás, fültőmirigy gyulladás, agyi tályog, tetanusz.
• Szájzár bölcsességfog miatt: egy gyulladt bölcsességfog szájzár kialakulását okozhatja, mely szuvasodás vagy a fog körüli gennyes tasak miatt is kialakulhat.
• Bölcsességfog húzás után szájzár: A foghúzás utáni trizmus leggyakrabban az alsó őrlőfogak és bölcsességfogak eltávolításával alakul ki.
Milyen esetben kell eltávolítani a bölcsességfogakat?
A bölcsességfog húzás típusai és az eltávolítás menete
Leggyakoribb páciens kérdések a bölcsességfog húzás kapcsán
Hogyan gondoskodj a szájhigiéniáról közvetlenül a foghúzás után?
Neked ajánljuk:
• Szájzár fogtömés után: Fogászati kezelések során az érzéstelenítést biztosító injekciók miatt alakulhat ki.
• Sérülés miatti szájzár: a fogakat beidegző ideg sérülések, arc- és alsó állcsont törések, valamint állkapocs ízületi rendellenességek miatt.
• Daganatok: a szájüreg jó- és rosszindulatú elváltozásai.
• Gyógyszerszedés: Egyes gyógyszerek mellékhatásaként szájzár is tapasztalható.
• Fibrózis: rostos szövetképződés kialakulhat a sugárterápia és kemoterápia után vagy helyi műtét eredményeként is.
• Veleszületett állkapocs rendellenességek: egyes harapási diszfunkciók az állkapocs rendellenes működését okozhatják.
Az állkapocsízületi problémák legfőbb okai
Honnan tudhatjuk, hogy érintettek vagyunk? Tünetek, amelyek gnatológusért kiáltanak.
Milyen lépésekből áll a személyre szabott gnatológiai terápia?
Így történik a helyes harapás beállítása új fogpótlás készítése esetén
Neked ajánljuk:
Szükséges vizsgálatok a szájzár gyógyítása előtt
A zárt állkapocs problémája olyan állapot, mellyel munkájuk során gyakran találkoznak a fogorvosok. S mivel a szájzárat a kialakulása után nem könnyű kezelni, ezért a megelőzés és a korai felismerés elengedhetetlen az állapot mielőbbi megszüntetéséhez. Fontos, hogy törődjünk az állapottal és a lehető leghamarabb egyeztessünk időpontot a fogorvoshoz.
Sokan élnek együtt a jelenséggel, pedig még a tartós vagy súlyos állapot is kezelhető, ilyenkor persze a kezelés elhúzódhat. Az állkapocs rendes működésének helyreállítása, a gyógyulás több időt vesz igénybe, de egy gnatológus és egy képzett fizioterapeuta eredményesen kezelik még a rögzült állapotokat is.
Az orvos a következő tesztek közül egyet vagy többet is igénybe vehet a trizmus diagnosztizálására vagy kizárására, illetve a szövődmények vizsgálatára:
• Szájnyitás vizsgálata: A spatula teszt egy egyszerű módszer a szájzár diagnosztizálására. A hátsó garatfalat spatulával érintik, s ha a normál öklendezési reflex helyett rágó reflexes görcs lép fel, akkor szájzárat diagnosztizálnak.
• CT vizsgálat: A 3D CT a csontos képletek elváltozásait mutatja meg.
• MRI vizsgálat: Szájzár esetén az állkapocs ízületben található porckorong vizsgálata is szükséges lehet, ami viszont csak MR felvételen válik láthatóvá.
Enyhétől a súlyosig – Ezek a szájzár fokozatai:
• Enyhe szájzár: 30-40 mm közötti szájnyílás.
• Mérsékelt szájzár: 15-30 mm között szájnyílás.
• Súlyos szájzár: 15 mm-nél kisebb, azaz kevesebb, mint 1 ujjszélességnyi szájnyílás. A beteg a száját minimálisan tudja csak kinyitni, az érintett terület rendkívül fájdalmas, a gyulladás okozta tünetek kellemetlenek.
Szájzár ellen mit lehet tenni? – Így zajlik a szájzár kezelése
A szájzár kezelés céljai közé tartozik az ödéma eltávolítása, a rostos-heges szövetek lágyítása és nyújtása, a keringés helyreállítása, az izmok hosszának és erejének növelése, valamint a teljes funkcionális mozgástartomány helyreállítása.
A szájzár fizioterápiás kezelése
A szakemberek speciális fizioterápiával kezelik azokat az izmokat, amelyek korlátozzák az állkapocs mozgását, illetve otthoni, szájzár torna gyakorlatokat tanítanak az elért eredmények megtartásához, a szájnyitás fokozásához és helyreállításához.
A fizioterapeuta:
EZT MINDENKÉPPEN TUDNOD KELL!
Fontos, hogy a tartós szájzár kezelését csak temporomandibuláris diszfunkcióra szakosodott fizioterapeutára vagy fogorvosra, gnatológusra bízzuk. Orvosi konzultáció és vizsgálat nélkül a szájzár kezelése házilag szövődményekkel is járhat, állkapocsízületi porckorong rendellenességet is okozhat.
Gyógyszeres kezelés a szájzár gyógyítása során
A tünetek súlyosságától függően a fogorvos – a szájzár feloldása érdekében-, szájon át szedhető gyógyszereket vagy az állkapocsba beadható injekciót írhat fel.
A fájdalom csökkentésére és az állkapocs izmainak ellazítására különböző izomlazítók lehetnek alkalmasak, de akár nem szteroid tartalmú gyulladáscsökkentők szedésére is szükség lehet.
Étrendi változtatások a szájzár kezelése idején
A fájdalom mértékétől függően az étrend átmeneti megváltoztatása is javasolt lehet. A trizmus megszűnéséig, illetve az állapot bizonyos mértékű javulásáig célszerű elkerülni az olyan kemény, ropogós vagy rágós ételeket, mint például a cukorkát, a nyers almát és a keményebb, rágósabb húsokat.
A lágy, puha ételek fogyasztása segítheti az állkapocs lazulását és regenerálódását, hiszen ezeket túlzott szájnyitás nélkül is el lehet fogyasztani és a rágóizmokat sem terheljük velük a szükségesnél nagyobb mértékben.
Szájzár otthoni kezelése – Javasolt ételek a gyógyulás időszakára:
7 tipp a szájzár otthoni kezeléséhez
1. Állkapocs fájdalom esetén az állkapocs ízülethez közeli terület hűtése csökkentheti a fájdalmat, de ne tartson egyszerre 10 percnél tovább. Mivel nincs szigorú szabály arra vonatkozóan, hogy meleget vagy hideget kell-e használni az állkapocs kezelésére, így az izomgörcs lazításához, szintén 5-10 percre meleg tasakot, melegítő párnát is használhatunk. Ez csökkentheti a fájdalmat és növelheti az állkapocs rugalmasságát, oldhatja a kialakult izomgörcsöt.
2. Az állkapocs ízületének és izmainak masszírozása segít a feszesség enyhítésében, azok lazításában.
3. Könnyebben rágható, puhább ételeket fogyasszunk.
4. Étkezés közben ne harapjunk, inkább vágjuk apró darabokra az ételt. A harapás és a nagy falatok megrágása túlterhelhetik az állkapocs izmait, felerősítik a fájdalmat.
5. A rágógumit jobb elkerülni, mert túlterheli az állkapcsot, súlyosbíthatja a fájdalmat.
6. Az éjszakai csikorgatás felerősítheti a kellemetlen tüneteket, így az állkapocs és a fogak védelme érdekében az alváshoz harapásemelőt érdemes viselni.
7. Az állkapocs és izmainak tornáztatása enyhíti a fájdalmat és a kialakult gyulladást. Ahhoz, hogy a problémánkon biztosan segítsen az elvégzett gyakorlatsor és ne ártsunk vele, érdemes fogorvoshoz fordulni. Az izmok és ízület vizsgálata után az orvos személyre szabott, nyújtó és erősítő gyakorlatokat mutat.
Egyéb alternatív módszerek, melyek segíthetnek a szájzár gyógyításában:
Összefoglaló – Ezek a szájzár legfontosabb tudnivalói
A trizmus az állkapcsok közötti szájnyílás méretének csökkenésével és fájdalommal járó betegség. Kezelés nélkül számos olyan szövődményt okozhat, amelyek hatással lehetnek még a megszokott életminőségre is. Az akadályozott szájnyitás a legtöbbször szájhigiénés problémákat okoz, hiszen megnehezíti a helyes fog- és szájápolást.
A trizmus szövődményei:
• Rossz lehelet – halitosis
• Lyukas fogak – fogszuvasodás
• Fogínygyulladás – gingivitis
• Fogsort viselők számára kihívást jelenthet a műfogsor behelyezése és eltávolítása is.
A trizmus fogászati kezelések után is kialakulhat, ami szerencsére – sok esetben-, gyorsan, magától gyógyul. Ha viszont biztosra akarunk menni, fontos tisztában lennünk azzal, hogy mi magunk, mit tehetünk otthon a szájzár ellen.
• Egy szájzár fogtömés után gyorsan és könnyen elmúlik, ha izomlazító, gyulladáscsökkentő krémmel masszírozzuk az állkapocs izmait.
• Amennyiben foghúzás után szájzár, kellemetlen rágás és fájdalom keletkezik az állkapocsban, akkor fontos, hogy ne hagyjuk rögzülni az állapotot. Ebben a masszázs mellett a szájzár torna is sokat segíthet.
• Régebb óta fennálló trizmus esetén az orvosi vizsgálat és terápia lesz biztonságos és hatékony. A gyógyszerek, a fizikoterápia fokozatosan enyhíthetik a tüneteket és csökkenthetik vagy megelőzhetik a szövődményeket.
Minél korábban részesül valaki megfelelő fizioterápiás kezelésben, annál gyorsabban térhet vissza a normál szájnyitás. A korai kezelés az, ami általában a legjobb eredményeket biztosítja! Egyes, nagyobb kihívást jelentő betegek esetében azonban, akár több hónapig is eltarthat a felépülés pl.: sugárkezelés után, vagy akiket hónapokig nem diagnosztizáltak és nem részesültek szakszerű kezelésben.