Mi a panaszom

Főoldal / Mi a panaszom

Fogfájás? Kellemetlen lehelet? Nem pótolt foghiány?

A fogászati jellegű problémák a legrosszabb dolgok közé tartoznak, hiszen az ember nem tud rendesen rágni, fél a mosolygástól, és aggódással telik minden napja:

  • Mi bajom lehet?

Bármi is a probléma, bármilyen panasz is kínozzon, érdemes minél hamarabb felkeresni egy fogorvost vele, aki egy állapotfelmérés után gyors és szakszerű segítséget tud adni.

Ne feledd, az időben felfedezett bajforrások nagyrészt gyorsan és kényelmetlenségek nélkül kezelhetők. Miért várnál sokáig, ha a megoldás egyszerű és fájdalommentes is lehet?

 

De addig is engedd meg, hogy segítsünk! Válaszd ki, hogy mi a panaszod, vagy hogy milyen fogászati kérdés foglalkoztat, és szerezd be a szükséges tudnivalókat:

Az amalgám valójában a higany és más fémek ötvözete, amelynek elődjét már az ókori Kínában is alkalmazták. Akkoriban a higanyt az ónnal, később pedig a bizmuttal és/vagy az ólommal is keverték.

Az amalgám tömés két tényezőnek, kvázi előnynek köszönheti, hogy a fogorvosok körében népszerű lett:

  • egyrészt egyszerűen és gyorsan előállítható a fogászati rendelőkben,
  • másrészt megfelelő rágófelszíni tömés készíthető belőle, amely kibírja a rá ható rágóerőt.

A tartós és jól záró tömőanyagról viszont elterjedt, hogy veszélyes is lehet, hiszen ha kioldódik belőle a higany, akkor az a szervezetbe kerülve súlyos szövődményeket okozhat.

Egyes vélekedések szerint az amalgám tömés rákot, memóriazavart, autizmust, idegi degenerációt és allergiás reakciót okoz,valamint veszélyes lehet a magzatokra, és a vérbe kerülve minden szervünkhöz eljuthat. Nem mellékesen az amalgám tömés a legkevésbé esztétikus megoldás a fogak betömésére, lévén szürkés-ezüstös színe miatt látványosan elüt fogaink természetes (fehéres) színétől.

Megbízhatóan ugyanakkor egyetlen kutatás sem tudta bebizonyítani, hogy az amalgám tömés káros lenne, bár allergiás reakciót valóban okozhat. Utóbbi esetben a páciens szájában fekélyek, gyulladás és fogínyvérzés alakulhat ki, valamint az érintett személy égő érzést és fémes ízt tapasztal.

Ettől függetlenül a fogászatok a biztonság kedvéért egyre kevesebb alkalommal használják a vitatott módszert, amit több országban is betiltották már. A modern, esztétikus alternatívák miatt ráadásul az amalgám tömés már ott is háttérbe szorult, ahol még engedélyezik alkalmazását.

A Clinident a biztonságos és esztétikus fényre kötő tömésekben hisz, amelyek nemcsak bizonyították már hatékonyságukat, de megfelelően pótolják a szuvasodás miatt elveszített foganyagot, és nem ütnek el a fog színétől.

A régi amalgám töméseket pedig már csak azért is célszerű kicseréltetni, mert azoknál fennállhat az úgynevezett másodlagos szuvasodás veszélye. A probléma leginkább a rosszul záró tömések körül alakul ki, mivel a kórokozók ilyenkor bejutnak rágószervünk eredeti szerkezetébe.

A másodlagos szuvasodást gyakran csak a fogorvosok veszik észre, ezért érdemes gondoskodni a rendszeres (évenkénti, félévenkénti) fogászati ellenőrzésről.

A bölcsességfog eltávolítása egy olyan beavatkozás, amire a páciensek többsége nehezen veszi rá magát, holott a rosszul álló, előtörni képtelen 8-asok több veszéllyel járhatnak a helyükön maradva, mintha kihúzatnák őket.

A bölcsességfognak az állcsontunkban leghátul elhelyezkedő 3. nagyőrlőt tekintjük, amely általában 18-25 éves korunk között fejlődik ki, és ami egyre több páciensnél okoz problémákat.

Hogy miért? Valószínűleg azért, mert az ember egyre kevesebbet rág, egyre kisebb a szája (mind kisebb és szűkösebb a hely), vagyis egyre kevesebb szüksége van a ma már evolúciós csökevénynek tartott nyolcasokra.

A húzástól nem érdemes félni, hiszen a modern fogászatok szájsebészei kíméletes és fájdalommentes módszert használnak, de néhány dologra nem árt, ha mi, páciensek is odafigyelünk.

Érdemes például felkészülni arra, hogy a felső állcsont esetében a bölcsességfog eltávolítása viszonylag egyszerű, ezért – ha csak a fogorvos nem mondja másképp – jobb a fentiekkel kezdeni a húzásokat.

Az alsó bölcsességfogak eltávolítása hosszabb és bonyolultabb, ráadásul komolyabb utógondozást is igényel. Az elő nem tört állapotú nyolcasok esetében a gyógyulási időszak fájdalmai is tovább tartanak.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet felkészülni és nem kell odafigyelni a bölcsességfog eltávolítás utáni pillanatokra, így például a jelentkező fájdalom csillapítására és a megfelelő szájhigiénia megteremtésére.

Mire figyeljünk, ha kiszálltunk a fogászati székből, és egyel kevesebb bölcsességfogunk van?

  1. Ne együnk addig, amíg tart az érzéstelenítő hatá A gézdarabkát 20-30 percig szorítsuk a sebhez, de ha a vérzés továbbra is fennáll, akkor helyezzük azt vissza.
  2. Folyamatosan hűtsük húzás után az arcunkat. Erre kiválóan alkalmas a hűtőből kivett jéggé fagyott hús (ruhába csavarva), hiszen a lényeg az, hogy elkerüljük a később esetlegesen kialakuló
  3. Ne ijedjünk meg, ha a műtét helyén lilás elszíneződés alakul ki. A szájzár vagy a szájnyitási képesség csökkenése is természetes ilyenkor.
  4. Ne öblögessünk semmivel, hiszen azzal vákuum keletkezik a szájüregünkben, ami kimoshatja a sebből a gyógyuláskor fontos szerepet kapó véralvadé Ugyanezért tilos a seb szívogatása!
  5. Ne piszkáljuk a húzás környékét a nyelvünkkel!
  6. A húzás napján érdemes kikerülni a sebet a fogkefével, de a második naptól kezdve folyamatosan tisztítsuk puha sörtéjű eszközzel az érintett területet.
  7. 3 napig ne igyunk tejet és tejterméket.

A 3. nagyőrlőt, vagyis a középvonaltól számított nyolcasokat bölcsességfogaknak szoktuk nevezni, hiszen azok 16-18 éves korunktól kezdenek el előtörni, és a folyamat akár 25-30 éves korunkig is elhúzódhat.

Ebben a korában már elég bölcsnek tartják az embert, de ugyanez sokszor nem vonatkozik a szóban forgó fogakra. A velük kapcsolatos problémát ugyanis általában az okozza, hogy nem tudnak megfelelően előtörni a csontból, és kicsit oktalanul viselkednek, egy sor kellemetlen tünetet okozva a pácienseknek.

Ha pedig a bölcsességfog fáj, akkor az ember legszívesebben kimenekülne a világból, hiszen az több mint kellemetlenség, és a probléma miatt minden pillanat felér egy kínszenvedéssel.

Ideális esetben a bölcsességfog előtörése zökkenőmentesen zajlik, legfeljebb egy kis fájdalmat érzünk a nyolcas érkezésekor, de a rágószerv valójában rendellenességek nélkül illeszkedik a fogazatba.

Sajnos ilyen ideális esetekből egyre kevesebb van.

De mi az oka annak, hogy a bölcsességfogak ennyi bajt okoznak?

Az, hogy az elmúlt évezredekben alsó állkapcsunk folyamatosan veszített méretéből a rágás hiánya miatt, vagyis a legkésőbb előtörő bölcsességfogaknak egész egyszerűen nem jut már elég hely. Ennek köszönhető az is, hogy a legtöbbször az alsó nyolcasokkal van baj, és azok okozzák a legtöbb galibát.

Az esetek nagy részében a felső bölcsességfogak előtörése akadálytalan, de megfelelően előtört alsó nélkül elveszítik funkcionalitásukat, sőt, gyakran még tisztításuk sem valami egyszerű

Mivel egyre több azoknak a pácienseknek a száma, akiknél egyáltalán nem fejlődik ki bölcsességfog, ezért nagy valószínűséggel a nyolcasok hamarosan teljesen eltűnnek, és a jövő emberének meg kell elégednie 28 foggal a mostani 32 helyett.

Ennek persze megvan az az előnye, hogy nekik már nem kell bajlódniuk a bölcsességfogak eltávolításával.

A bölcsességfogakkal kapcsolatos leggyakoribb panaszok:

  • a bölcsességfog nem a megfelelő irányba tör elő (vízszintesen áll vagy rádől a szomszédos, 2. nagyőrlőre)
  • a bölcsességfog részben vagy teljes egészében a lágyrészben marad (félig előtört bölcsességfogat a helyszűke miatt nagyon nehéz tisztítani, ezért az begyulladhat és fájdalmat okozhat)
  • a nehéz tisztítás miatt a bölcsességfog hamarabb szuvasodik (tömni és gyökérkezelni viszont nagyon nehéz).

Érdemes szem előtt tartani, hogy a nem megfelelő előtörés és állás akár súlyos következményekkel is járhat (károsodnak az idegek és állcsontok), ezért a problémás nyolcasokat mindenképp nézessük meg fogorvosunkkal.

A Clinident szájsebészei megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkeznek a bölcsességfogak eltávolításában, és azok kihúzásához kíméletes, biztonságos módszereket alkalmaznak.

Az érzékeny fog még a legszebb napokat is tönkreteheti, és a felhőtlen mosolyból ilyenkor könnyedén válhat fájdalmas sziszegés. Elég csupán egy korty a jéghideg üdítőből vagy egy harapás az íncsiklandó édességből, és máris érezzük, hogy valami nincs rendben.

Hiába fontosak a hófehéren csillogó fogak, végül a nyilalló, hirtelen fellépő fájdalom miatt belátjuk, hogy az ép, egészséges és tünetmentes fogazat az első a sorban.

Fogérzékenységről akkor beszélünk, amikor egy rágószerv fájdalommal reagál bizonyos külső ingerekre, így például ízekre vagy a különböző hőmérsékletekre. A kellemetlenséget ráadásul fogmosáskor is érezzük.

Mitől lehet érzékeny egy fog?

A fájdalmat a fogzománc elkopása vagy az íny visszahúzódása miatt érezzük. A fognyak ilyen esetben védtelenné válik a külső behatásokkal szemben.

Ne feledjük, hogy az íny alatt rágószerveink belső részét (a dentint és a fogbelet) már nem a zománc, hanem az úgynevezett cementállomány védi. A cement egészen másképp reagál a különböző külső hatásokra, mint a koronai részen fedést biztosító és az esztétikumért is felelő fogzománc.

A zománc testünk legkeményebb anyaga, és szinte teljesen anorganikus: csupán 4 százalékban szerves anyag, vagyis 96 százalékban szervetlen.

A cement ezzel szemben 50-55 százalékban tartalmaz organikus anyagokat, és inkább a csontszövetre hasonlít. Ez a réteg ráadásul a cement és a zománc találkozásánál a legvékonyabb.

Normális esetben a cementréteg és a fognyak az íny alatt található, ezáltal védve van a külső behatásoktól. Csakhogy a helytelen fogmosás miatt ínyünk visszahúzódhat, vagyis a rendkívül érzékeny terület hirtelen szabaddá válik.

Amennyiben a rossz fogmosási technika sokáig tart, úgy a cementréteg is elkopik, és láthatóvá válik a dentin is, ezáltal az érzékenység csak tovább fokozódik. A helyes technikát mi magunk is megtanulhatjuk (rengeteg videó és oktatóanyag van erről az interneten), de talán hatásosabb, ha ehhez kikérjük fogorvosunk segítségét.

A helytelen fogmosás mellett még a reflux és a bulimia is okozhat fogérzékenységet.

Hogyan kezelhetjük az érzékeny fogakat?

Az első legfontosabb teendő ilyenkor az, hogy páciens elsajátítsa a helyes fogmosási technikát, vagyis megszüntesse például a zománcot erodáló és ínyt irritáló súrolást. Emellett segíthetnek a különböző érzékenységet csökkentő fogkrémek és szájöblítők.

Érzékeny fog esetén mindenképp keressük fel fogorvosunkat, aki a tünetek megismerése és a fizikális vizsgálat után hasznos tanácsokat adhat, és gondoskodhat a szükséges kezelésekről is.

A Clinident fogorvosai örömmel segítenek a hozzánk érkező pácienseknek a helyes fogmosási technika elsajátításában és a fogérzékenység megszüntetésében.

Az esztétikai fogászati kezelésekre érkező páciensek többsége ugyanarra a kérdésre keresi a választ:

  • „Hogyan lehetnek vakítóan szép fehér fogaim?”

Természetesen fontos, hogy a fogak épek és egészségesek is legyenek, de az emberek többségét manapság sokkal inkább az érdekli, hogy mivel nyűgözheti le a másikat a hétköznapokban.

A fehér fogak pedig ebben kiemelt szerepet kapnak.

A 21. században szinte társadalmi elvárás lett a rendezett, esztétikus és hófehéren csillogó fogazat. Az ember néha úgy érzi, hogy igazán csak a tökéletes, hollywoodi mosollyal tud érvényesülni a munkájában és a magánéletében.

Hogy mi ennek az oka?

Talán az, hogy az elszíneződött fogakat leginkább az ápolatlansággal kötjük össze, és azok a mai ember számára a legkevésbé sem vonzók. A filmekről és a különböző sztárfotókról ellenben hibátlan mosolyok köszönnek vissza ránk, ezért azt szeretnénk, ha nekünk is ilyen “fegyver” lenne a kezünkben a mindennapok során.

A fehér fogak elérése éppen ezért egyre több páciens álma. Szerencsére a modern fogászat mind hatásosabb és biztonságosabb megoldásokat kínál erre, legyen szó akár egyszerű és olcsó vagy épp drága, de rendkívül látványos kezelésekről.

Az elszíneződés ellen gyakran egy fogkő-eltávolítással is sokat tehetünk, hiszen a rágószerveken megtapadó sárgás-barnás plakk is jelentősen rontja az esztétikumot. Az ultrahangos depurálást is tartalmazó rendelői szájhigiéniás kezelés viszont hatásosan tisztítja meg fogaink felszínét, és gyakran már ezzel az egyszerű, de fontos lépéssel is fehéríthetünk fogainkon néhány árnyalatnyit.

Az igazán hatékony kezelések persze nem állnak meg itt, és az esztétikai fogászat sosem látott megoldásokat kínál a fehér fogak elérése érdekében:

  • rendelői és otthoni fogfehérítés,
  • kerámiahéjak,
  • cirkon koronák és cirkon hidak.

A rendelői és otthoni fogfehérítés foganyag-veszteség nélkül képes arra, hogy 7-10 árnyalatnyival fehérebbé varázsolja mosolyunkat. Mindkét megoldásról bebizonyosodott, hogy biztonságos és hatékony, ezért mi bátor szívvel ajánljuk őket a hozzánk érkező pácienseknek.

Még ennél is szebb és hatásosabb eredményeket érhetünk el az úgynevezett kerámiahéjakkal, vagyis azokkal a leheletvékony fogművekkel, amelyeket a rágószervek frontrészére készítenek. A fogtechnikai laborban gyártott héjakat a zománcra ragasztják, és azok képesek korrigálni a kisebb hibákat, aszimmetriákat.

A fémmentes cirkon koronák és cirkon hidak kiváló megoldásnak számítanak nagyobb restaurálásoknál. Az esztétikus, erős és tartós fogpótlás egyaránt készülhet eredeti fogra és implantátumra, a végeredmény pedig természetes és egyedülállóan esztétikus.

Az esztétikai fogászat biztonságos és hatékony módszerei minden páciensnek megadják a lehetőséget arra, hogy csábítóan szép és egészséges fogakkal mosolyoghasson a világra.

A fogciszta az alattomos fogászati problémák közé tartozik, amit a rendszeres kontroll segítségével időben észre lehetne venni, mégis, a páciensek többsége csak akkor fordul orvoshoz, amikor a helyzet már előrehaladott stádiumba ér.

Cisztának azokat a hámszövettel bélelt zsákokat (tömlőket) nevezzük, amelyeknek kötőszövetes fala van, és amiknek belsejében gennyes, baktériumokkal és váladékkal teli folyadék található.

Az állcsontban kialakuló fogciszta folyamatosan növekszik, ezáltal nyomást fejt ki a csontra, ami ennek köszönhetően elsorvad. Minél később veszik észre, és minél később távolítják el, annál nagyobb csontállományt bont le.

A szájüregi ciszta általában fogeredetű ciszta, hiszen a problémát a rágószervek sérülése váltja ki. Ahogy oly sok esetben, úgy most is kiemelt szerepe van a nem megfelelő szájhigiénia. A szájápolási szokások betartásával a ciszta kialakulásának esélye is csökken.

Miért olyan veszélyes a fogciszta?

Az el nem távolított fogciszta már rövid távon is kellemetlenségeket okozhat, de hosszú távon kezelés nélkül pusztító a hatása.

A nyomás széttolhatja gyökereket, aminek következtében a fogkoronák egymás felé dőlnek, sőt, idővel a meggyengült állcsont akár el is törhet.

Az elsorvadt csontállomány önmagától nem regenerálódik teljes mértékben, ezért az érintett területen szükségessé válhat a csontpótlás is.

Diagnózis és kezelés

Tünetek hiányában a szájüregi cisztát általában egy kontroll vagy más kezelés miatt készített röntgenfelvétel buktatja le. A röntgenképen jól látható az elváltozás, ezért a fogorvos időben hozzáláthat a kezeléshez.

A késői stádiumban észlelt problémára ellenben már az ilyenkor tapasztalt komoly (gyakran elviselhetetlen) fájdalom és a látványos duzzanat hívhatja fel a figyelmet.

A gyökércsúcsnál kialakult kisebb méretű cisztákat a fogorvosok gyökérkezeléssel orvosolják, de ennél komolyabb esetekben a fogciszta már csak sebészi beavatkozás segítségével távolítható el.

A fájdalommentes, steril körülmények között végrehajtott szájsebészeti műtét során a fogorvos megtisztítja az érintett területet, és ha a probléma fogvesztéssel is jár, akkor később gondoskodik a pótlás elkészítéséről is.

Gyógyulási időszak

A fogciszta eltávolítása után hidegborogatást kell használni, hogy elkerüljük a duzzanat kialakulását, és erősen javallott a műtét utáni napokban a pihenés.

A pácienseknek antibiotikumot kell szedniük az első héten, a beavatkozást követő fájdalmat pedig fájdalomcsillapítókkal tompíthatják.

A szájhigiéniára külön oda kell figyelni, és gondoskodni kell arról, hogy a szájápolás alapos és rendszeres legyen.

A fogfájás még egy csodás napot is pokollá tud változtatni: az elviselhetetlen érzést gyakran lehetetlen megszüntetni, és miközben a visszatérő fájdalomtól félünk, nem merünk sem enni, sem inni, sem felhőtlenül szórakozni.

A probléma bárhol, bármikor ledönthet minket a lábunkról, és a fájdalom szinte sose akkor alakul ki, amikor az ember épp útban van a fogorvosához az éves kontroll miatt.

De számíthatunk rá nyaralás előtt vagy alatt, munkaidőben, hétvégén vagy a családi vacsora kellős közepén.

A neten természetesen jobbnál jobb otthoni praktikák is elérhetők már, de higgyük el, hogy a fogfájás ellen nem szánkba vett a jégkocka vagy a pépesre tört fokhagyma az igazán nyerő.

Természetesen vannak olyan típusú fájdalmak, amiket ideiglenesen megszüntethetünk, és sokat segíthetnek a különböző fájdalomcsillapítók is (Cataflam vagy Advil Ultra), de a makacs tünetek mögött általában olyan problémák húzódnak meg, amiket csak szakember tud hatékonyan orvosolni.

A fogfájás ellen tehát a legjobb ellenszer a fogorvosi vizit: legyen szó nyilalló, lüktető vagy hasogató fájdalomról, ne odázzuk el a bejelentkezést, és minél hamarabb gondoskodjunk az ilyenkor szükséges ellenőrzésről.

Egy jól felszerelt fogorvosi rendelőben a korszerű eszközöknek és a megfelelő szaktudású specialistáknak köszönhetően gyorsan kideríthető, hogy milyen probléma húzódik meg a háttérben. A megfelelő diagnosztika pedig alapja lehet a sikeres kezelésnek, amelynek segítségével búcsút inthetünk a kellemetlenségeknek.

A fájdalmat ideiglenesen megpróbálhatjuk otthon csillapítani, de ezek csak pillanatnyi megoldások legyenek! Kis túlzással addig tartsanak, amíg elérünk a rendelőbe. Ilyen esetben nem kell szégyenkeznünk alkalmazásuk miatt, ha közben nem felejtünk el időpontot kérni fogorvosunknál.

Néhány házi praktika, amivel időszakosan megszüntethető a fájdalom:

  • vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók,
  • az érintett terület hűtése borogatással (jég vagy jégakku rongyba csavarásával),
  • szájvízzel történő öblögetés (borsmentatea, mirhainktúra).

Fontos emellett még az is, hogy fogfájás esetén se felejtsük el betartani a szájápolási szokásokat, és hogy kerüljük azokat a dolgokat, amikről úgy tudjuk, hogy azok kiválthatják a fájdalmat. Ne igyunk túlságosan hideg italokat, ne együnk édességet és legyünk óvatosak az érzékeny területtel.

Fogfájás lelki okai

Egyre népszerűbb az az elképzelés, mely szerint a szervezetünket megtámadó betegségek mögött valójában egy-egy adott lelki probléma áll. Ez lehet a stressz, a gyász vagy az állandó aggódás, de a mind szélesebb és szélesebb körben elfogadott nézet szerint testünk bajait nem választhatjuk le lelkünk vívódásairól.

Az ember hajlamos azt gondolni, hogy ha valaminek biztosan nem állhat a hátterében lelki probléma, akkor az a fogfájás. Hiszen a legtöbb kellemetlenséget a szuvasodás és a fogágybetegség okozza, vagyis csak az elhanyagolt szájhigiénia lehet a felelős.

Való igaz, a szájápolási szokások be nem tartása áll a legtöbb probléma hátterében, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell számolnunk a fogfájás lelki okaival

Milyen lelki problémák húzódhatnak meg a fogfájás mögött?

  • Fogcsikorgatás,
  • fogszuvasodás,
  • fogínygyulladá

Az első tényező talán a legjobban bizonyítható része a dolognak, hiszen a stressz, a bosszúság és a folyamatos aggódás bizonyos pácienseknél éjszakai fogcsikorgatáshoz vezet. Az éjszakai fogcsikorgatás során az alsó állkapocs és a felső állcsont elementáris erővel préselődik össze.

Az a gigászi erő, ami napközben, például rágáskor még csak 1 másodpercig sem érintkezik, az alváskor akár 30-40 percig is összeszoríthat.

A bruxizmusnak nevezett probléma fő oka a lelki megterhelés, és a fogra (valamint állcsontra, ízületekre) nehezedő nyomás miatt következménye lehet a rágószervek fájdalma, csiszolódása, kilazulása és állásuk megváltozása.

Egyes vélemények szerint a fogszuvasodás is lehet egy belső fájdalom kivetülése, és egy bizonyos lelki probléma is okozhatja a fog sérülését. Más vélemények szerint a fogíny gyulladása mögött a félelem áll, és a probléma akkor alakulhat ki, ha egy bizonyos döntéssel kapcsolatban fenntartásai vannak az embernek.

Bármi is az igazság, létfontosságú, hogy a lelki problémák megszüntetése mellett odafigyeljünk a szervi okok megkeresésére és kezelésére is.

A fogcsikorgatás ellen sokat segíthet a relaxálás és a stressz levezetése, de a páciensek műanyag harapásemelőt is kapnak, amely éjszaka viselve megvédi a fogazatot az esetleges csikorgatás során kialakuló súrlódási erőtől.

Fogszuvasodás esetén fogtömés, fogínygyulladás ellen pedig szájhigiéniás kezelés és tasakkezelés jöhet szóba.

A fogíny fájdalmát általában az íngyulladás (gingivitis) okozza, amely napjainkban sajnos már népbetegségnek számít, hiszen a felnőtt lakosság több mint kétharmadát is érintheti.

Anélkül, hogy erről sokan tudnának, és anélkül, hogy tisztában lennének saját érintettségükkel.

Az íngyulladás éppen ezért az egyik leggyakoribb fogászati probléma, aminek sajnos szomorú oka van: a betegséget az esetek többségében az elhanyagolt szájhigiénia váltja ki, és kezelés nélkül fogágybetegséghez vezethet.

Leggyakoribb tünetei:

  • az ínyvérzés,
  • az íny duzzanata és fájdalma,
  • a környező fog fájdalma,
  • az íny vöröses vagy lilás színűvé válá

Az ínygyulladás tulajdonképpen az első figyelmeztető jel, amellyel a szervezet azt üzeni: változtatnunk kell, és végre gondoskodnunk kell a megfelelő szájhigiéniáról.

Bár az ínygyulladást kiválthatja egy herpeszes fertőzés, bizonyos hormonális változások vagy épp a terhesség, nagyrészt mégis a fogainkon felgyülemlett és onnan el nem távolított fogkő okozza a bajt.

A fogkő az a makacsul rágószerveinkre tapadó plakkréteg, amely a nem megfelelő szájhigiénia és a nyálban lévő ásványi anyagok miatt elmeszesedik, ráadásul fogkefével már nem távolítható el. A fogkő irritálni kezdi a fogínyt, amely a benne felgyülemlett baktériumok hatására begyullad.

Kezdeti stádiumában az ínygyulladás még kezelhető, a folyamat pedig visszafordítható, és ehhez csupán a következőkre van szükség:

  • professzionális szájhigiéniás kezelés (fogkő-eltávolítással),
  • rendszeres és alapos szájápolá

A fogkő-eltávolításra a fogászati rendelőkben kerül sor, hiszen csak a fogorvosoknak van olyan eszköze, amivel a fogainkra tapadó fogkő eltávolítható. A Clinident fogorvosai a fogkő-eltávolítást követően minden esetben átveszik a páciensekkel a helyes szájápolási teendőket, ezáltal a fogínygyulladás megfelelően és tartósan kezelhető.

A fogíny fájdalom azok közé a problémák közé tartozik, amit nem szabad elhanyagolni. Bármennyire is tartunk a fogorvosoktól, legyünk nagyon alaposak, hiszen kezelés nélkül az ínygyulladás akár fogaink elvesztését is okozhatja.

Gondoskodjunk időben a rendszeres fogorvosi kontrollról és a 6-12 havonta szükséges szájhigiéniás kezelésről.

A felnőtt lakosság több mint kétharmada szenved tőle, ennek ellenére a páciensek többsége még csak nem is hallott róla, sőt, nem is tudja, hogy érintett lenne – ez a fogínygyulladás (gingivitis), a fogágyunkat védő nyálkahártya megbetegedése.

Az íny irritációja miatt kialakuló problémát több tényező is kiválthatja (például szisztémás betegségek vagy bizonyos körülmények, így például a cukorbetegség, a pubertáskor, a hormonális változások vagy épp orális fogamzásgátlók szedése), de az esetek többségében a nem megfelelő szájhigiéniát kell okolni.

Az el nem távolított lepedék és az emiatt kialakuló fogkő ugyanis ijesztő arányban felel a probléma kialakulásáért, amely a fejlett világban ugyanolyan népbetegség, mint a fogszuvasodás.

Hogy alakul ki az íny gyulladása?

A lepedék okozta fogíngyulladás gyakran alattomosan támad, hiszen a kezdeti tünetek semmi esetre sem mondhatók látványosnak, és gyakran fájdalom sem kíséri a problémát.

A gingivitist ilyen esetben az el nem távolított fogkő okozza: az elmeszesedett, kemény plakkréteg makacsul hozzátapad fogainkhoz, és azt hagyományos otthoni eszközökkel (fogkefe, fogselyem) már nem is tudjuk eltávolítani.

Márpedig rendelői fogkő-eltávolítás nélkül a plakkréteg irritálni kezdi ínyünket, amely ennek hatására begyullad.

A tünetek a következők lehetnek:

  • duzzadt és vöröses színű íny,
  • vérzés,
  • fájdalom (előrehaladott stádiumban).

A helytelen (túl sok szénhidrátot tartalmazó) étrend csak növeli a fogkő és ezáltal a fogínygyulladás kialakulásának veszélyét.

Miért olyan veszélyes a fogínygyulladás?

Azért, mert megfelelő kezelés nélkül az íny gyulladása továbbterjed a fogágyra, ahol a rágószerveket tartó szövetek megtámadása miatt még súlyosabb szövődményeket okoz.

A felnőttkori fogvesztés egyik leggyakoribb oka, a fogágybetegség az időben nem kezelt fogínygyulladásból alakul ki, és késői stádiumban a problémát nem is lehet visszafordítani.

Éppen ezért fontos, hogy a páciensek odafigyeljenek a következőkre:

  • napi kétszeri fogmosás,
  • napi egyszeri fogselymezés,
  • egészséges, szénhidrátszegény étrend,
  • rendszeres fogorvosi kontroll és fogkő-eltávolítá

Ennek a négy pontnak a betartásával egyszerűen betartható a megfelelő szájhigiénia, valamint

Bár napjainkban egyre több páciens figyel oda a helyes szájhigiéniára, még mindig sokan ingatják a fejüket, ha azt mondjuk nekik, hogy bizonyos fogászati problémák mögött nagy eséllyel a szájápolási hiányosságok állnak.

A fogínysorvadás azok közé a betegségek közé tartozik, amit nagyrészt a nem megfelelő szájhigiénia vált ki, és mivel a felnőtt lakosság nagy része érintett, a probléma tulajdonképpen népbetegség.

Egyes kimutatások szerint több mint 70 százaléka a magyaroknak szenved tőle, miközben a fogínysorvadás felismerését nehezíti, hogy a probléma gyakran fájdalommentesen és látványos tünetek nélkül alakul ki.

Sajnos emiatt van az, hogy mire észreveszik, a betegség előrehaladott stádiumba kerül. Márpedig az időben történő diagnózis fogakat és szép mosolyt menthet.

Miért alakul ki a fogínysorvadás?

Az íny gyulladását nagyrészt a fogainkon megtapadó, és onnan fogkefével már el nem távolítható fogkő okozza, ami idővel irritálni kezdi az érintett területet. Az íny ennek hatására begyullad, és ahogy egyre több kórokozó gyülemlik fel a fog körüli tasakokban, úgy kezd el sorvadni az íny.

Fogínysorvadást okozhatnak még az elálló vagy magas tömések és koronaszélek, a szabálytalan fogazat, valamint kockázati tényező még a cukorbetegség, a dohányzás és az egészségtelen (szénhidrátban túlságosan gazdag) étrend is.

Az előrehaladott fogínysorvadás előbb-utóbb fogágybetegséghez vezet, amit már sokkal nehezebb kezelni, és ami nagyobb türelmet, sőt, kényelmetlenséget és lemondást igényel a páciensektől.

Szerencsére a korszerű fogászatok felkészültek a komplikáltabb esetekre, de a páciensek akkor járnak jobban, ha nagyobb figyelmet fordítanak a megelőzésre.

Mire érdemes odafigyelni? Mik azok a jelek, amik fogínysorvadásra utalnak?

Bár az esetek nagy részében a fogínysorvadás első stádiumában még nem észlelhető fájdalom, egy kis odafigyeléssel könnyedén detektálható a baj. Elég egy kis szemlélődés az esti fogmosáskor a tükörben, hogy észrevegyük az árulkodó jeleket.

A tünetek lehetnek:

  • vöröses vagy lilás színű íny (az egészséges rózsaszín helyett),
  • gyulladt, néha érzékeny felület,
  • ínyvérzés,
  • kellemetlen lehelet.

Ha bármelyik is tapasztaljuk magunkon, kérjünk időpontot fogorvosunktól, aki megerősítheti vagy megcáfolhatja félelmeinket. Vérzést például okozhat a túlságosan erős (dörzsöléssel együtt járó) fogmosás is, amit szintén érdemes elkerülni.

A megelőzés fontossága

A fogínysorvadás a szájápolási szokások betartásával és a rendszeres fogorvosi kontrollal megelőzhető, így a későbbi kellemetlenségektől is megszabadulhat a páciens.

A napi kétszeri fogmosás és egyszeri fogselymezés a minimum, a helyes technikát pedig egy fogorvos nagyon szívesen megtanítja. Egy 5-10 perces fogmosás-oktatás során könnyedén átvehetjük az alapokat, hogy később játék legyen a szájhigiénia.

A röntgenképpel egybekötött fogászati kontroll során pedig bármilyen rejtett probléma észrevehető, így a szükséges kezelést is időben el lehet kezdeni. Ez kezdeti stádiumban a fogkő-eltávolítást, előrehaladottabb esetben a tasakkezelést jelentheti.

Ínyünk vérzése olyan tünet, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen az komoly következményekkel járó betegségeket is előrevetíthet.

Megijednünk persze nem kell, de a kezdetben csupán apró kellemetlenségnek tűnő problémával igenis foglalkozzunk: a fogínyvérzés ugyanis nem csak akkor jelentkezik, ha fogmosás során felsértjük az ínyt, de előjele lehet a gingivitisnek (fogínygyulladás) és a periodontitisnek (fogágybetegség) is.

Ne dörzsöljünk, lágyan mossunk!

A túlságosan erős fogmosás talán a legkevésbé aggasztó ok, de hanyagság lenne ilyenkor hátradőlni, mivel hosszú távon ez a probléma is kihathat fogaink egészségére.

A fogmosás és fogselymezés helyes technikáját a fogorvosok szívesen megtanítják a pácienseknek, akik onnantól kezdve megfelelő módon gondoskodhatnak a szájhigiéniáról. A rossz technikával végzett fogmosás, például a dörzsölés ugyanis komoly károkat okozhat, és fognyaki kopáshoz vezethet.

Sok páciensünk a régi beidegződések miatt igencsak meglepődik, amikor elmondjuk neki, hogy fogainkról egy puha sörtéjű fogkefe és a lágy mozdulatok is el tudják távolítani a felgyülemlett lepedéket.

A fogínygyulladás és a fogágybetegség

Ennél komolyabb ok a fogíny gyulladása, amelyet gyakran nem kísér látványos tünet vagy fájdalom, ezért a páciensek többsége csak későn veszi észre a bajt. A gingivitist általában a szájhigiéniás hiányosságok okozzák, így például az el nem távolított lepedék vagy fogkő.

Fogínygyulladásra a következő tünetek utalhatnak:

  • vöröses vagy lilás színű íny (az egészséges rózsaszín helyett),
  • gyulladt, néha érzékeny felület,
  • ínyvérzés,
  • kellemetlen lehelet.

A helyzet a gingivitis esetén már elég komoly, ezért a fogorvosi vizit ilyenkor elsőbbséget kell, hogy élvezzen! Időben kezelve ugyanis a fogínygyulladás még visszafordítható, és ehhez nincs szükség kellemetlen vagy fájdalmas kezelésekre.

Minél előrehaladottabb azonban a betegség stádiuma, annál nagyobb veszélybe kerülnek fogaink, és annál komolyabb beavatkozásokra van szükség.

A problémát nem szabad félvállról venni, mert a nem kezelt fogínygyulladás előbb-utóbb a fogágy megbetegedését okozza. Az íny alá bejutó és ott baktériumokkal teli tasakokat létrehozó kórokozók ugyanis megtámadják a fog tartószöveteit, és idővel a rágószerv kilazulását, majd kihullását okozzák.

A 21. század – sok más mellett – a házi praktikák korszaka is, hiszen kis túlzással élve, de nincs olyan probléma, amire valaki ne tudna egy otthoni megoldást vagy egy kiskaput.

Nem maradhat ki ebből a körből a fogászat sem: fogfájás elmulasztása házilag, fogkő-eltávolítás házilag, fogfehérítés házilag, és szerencsére a dolog itt megáll. Ennél bonyolultabb dolgokat még a nyomtatott vagy online magazinok sem akarnak ránk sózni.

Elvégre az egyik legfontosabb cél mindig is az volt, hogy a szép és fehéren csillogó mosolyt akár mi magunk is elérhessük, ráadásul ezt anélkül, hogy ki kellene mozdulnunk otthonról.

Ma már egyre több páciens tudja, hogy mosolya esztétikumát a fogakra rakódott fogkő mértéke is befolyásolhatja, ezért mind többen és többen keresik az eredményes fogkő-eltávolítás lehetőségeit.

Ez a tudatosság már csak azért is üdvözítő, mert a lepedék elmeszesedésével keletkező fogkő nem csupán esztétikailag zavaró, de az a fogainkon maradva hosszabb távon fogínygyulladást és fogágybetegséget okozhat.

Éppen ezért fontos előrelépés, hogy miközben tényleg aggasztó a magyarok szájhigiéniás helyzete, sok páciens azon gondolkodik, hogy lehetne megszabadulni a fogkőtől.

Otthoni vagy rendelői módszerekkel?

Nehéz azzal vitatkozni, hogy vannak hatékony trükkök, amikkel ha ideiglenesen, de elérhetjük a céljainkat. A szódabikarbónával például tényleg fehéríthetünk a fogainkon (és az még a fogkövet is eltávolítja), de az ezzel az anyaggal történő dörzsölésnek ára van, mégpedig az, hogy a fogzománc előbb-utóbb érdessé válik, ezáltal ott később könnyedén megtapadhatnak a szennyeződések.

Szerencsére a fogkő eltávolítását ígérő házi praktikák nem ilyen veszélyesek, és a fogorvosok is inkább csak az eredményességüket kérdőjelezik meg.

Nézzük a legérdekesebb módszereket:

  • A dióhéjjal kevert víz, amelyet forralás után hűteni kell, hogy a fogkefére helyezve azzal moshassuk meg fogainkat.
  • Javasolják még a szájvíz használatát is, de ennek alkalmazását semmi esetre se vigyük túlzásba, és legfeljebb 10-14 napig öblögessünk vele, majd tartsunk hosszabb szünetet.
  • Az egyik „legfinomabb” módszer pedig a sajtevés: egyesek szerint napi 5 gramm érlelt sajt elfogyasztása segít a fogápolásban.

A felsorolt módszerekkel szemben mi viszont a leghatékonyabb és legbiztosabb megoldásokban hiszünk:

  • fogkefe és fogkrém, a napi kétszeri fogmosás okán;
  • valamint a fogselyem rendszeres, napi haszná

Az alapvető szájápolási szokások betartásával, az alapossággal és a helyes technikával sokat tehetünk azért, hogy fogainkon a lehető legkevesebb fogkő tapadjon meg.

A legfontosabb tudnivalók:

  • A bizonytalan hatékonyságú házi praktikákkal szemben csak a rendelői fogkő-eltávolítás lehet 100%-ig eredményes, és csak ez a módszer képes teljes mértékben megtisztítani a fogainkat.
  • Bizonyos mennyiségű fogkő tökéletes szájhigiénia esetén is kialakulhat. Ezt a minimális mennyiséget 6-12 havonta egy fogorvos vagy dentálhigiénikus egyszerűen, gyorsan és fájdalommentes távolítja el.

Fogszuvasodásnak hívjuk azt a fogászati betegséget, amelynek során fogaink keményszöveteit baktériumok támadják meg és kezdik el pusztítani. Az idült folyamat kezdeti stádiumban visszafordítható, de minél beljebb hatol a szuvasodás, annál komolyabb kezelésre van szükség.

A zománc felszínét érintő elváltozásnál gyakran még fogorvosra sincs szükségünk, hiszen megfelelő szájhigiéniával visszafordíthatjuk a destrukciót. Mélyebbre (akár a fogunk második rétegéig, a dentinig) elérő szuvasodásnál viszont a probléma már csak úgy állítható meg, ha a fogorvos eltávolítja a fertőzött területet, majd az így keletkezett lyukat betömi.

A modern fogászatok ilyen esetben fényre kötő esztétikus tömőanyagot használnak, ami fehér színének köszönhetően sokkal szebb (és egyesek szerint biztonságosabb), mint a régi amalgám tömés.

Abban az esetben, ha a szuvasodás eléri a fogbelet (pulpát), akkor már csak a bonyolultabb és nagyobb kihívást jelentő gyökérkezelés segíthet. Ilyenkor a fogorvos megtisztítja a fertőzött pulpától a gyökércsatornákat, majd a kórokozóktól mentes területet teljesen feltölti különböző készítményekkel. A faltól-falig záró csatornákra fedőtömés vagy korona kerül.

Az esztétikus tömés és a gyökérkezelés is biztonságos, hatékonyságát évtizedek óta bizonyító beavatkozás, amelyek nélkül fogainkat előbb-utóbb elveszítenénk.

A fogszuvasodás a felnőttkori fogvesztés egyik vezető oka, és sajnos Magyarországon is népbetegségnek számít, hiszen mind több és több felnőtt érintett.

Hogy alakul ki a fogszuvasodás?

A szuvasodást általában a fogainkon megtelepedő ételmaradék és abból lakmározó baktériumok váltják ki, de másodlagos tényező lehet még az életkor, a nem, a szájszárazság, vagy bizonyos gazdasági és szociális tényezők is.

A probléma hátterében viszont jelentős többségben a szájhigiéniás hiányosságok állnak. A plakkrétegnek is nevezett lepedék eltávolításában ugyan segíthet a nyál, de tökéletes munkát csak a szájápolási szokások (fogmosás, fogselymezés) betartásával végezhetünk.

Ennek hiányában a lepedék a rágószerveinken marad, az abban lévő baktériumok pedig savat bocsátanak ki a lakmározás során, aminek hatására kioldódnak a zománcból az ásványi anyagok.

A hátrébb található fogak jobban hajlamosak a szuvasodásra, és minél mélyebb réteget érint a probléma, annál kényelmetlenebb a megoldás. Éppen ezért sem érdemes elodázni a fogászati kontrollt és a gyors kezelést.

A fogtömés az a fogászati megoldás, amellyel a szuvasodás vagy sérülés miatt anyagát veszített rágószervet kipótolja a fogorvos. Egy tartós és megbízható módszerről beszélünk, amely a hagyományos fogászati kezelések közé tartozik, hiszen elődjét már a 19. században is használták.

Igaz, akkoriban más alapanyaggal dolgoztak a fogorvosok. Évtizedekkel ezelőtt például az amalgámot használták, csakhogy a modern fogászat felismerte a változás szükségességét, ezért ma már korszerű, biztonságos és esztétikus tömőanyag kerül a páciensek szájába.

A fényre kötő kompozit fogtömés egyaránt használható a frontfogakon és a rágófogakon, de ha az érintett fog sérülése komoly mértékű, akkor a fogorvosok inkább a fogászati betét vagy a fogkorona mellett döntenek.

Ezek indirekt megoldások, vagyis nem a fogorvosi rendelőben, hanem a fogtechnikai laborban készülnek. Ennek köszönhetően erősebbek és tartósabbak.

A fogtömés előnye viszont az, hogy kedvező árú és gyorsan megoldja a fennálló problémát (nincs várakozási idő).

Az esztétikus fogtömés a legtöbbször a szuvasodás miatt elveszített foganyag helyére kerül:

  • a fogorvos ilyenkor egy gyémántfúró segítségével eltávolítja a fertőzött szuvas, felpuhult foganyagot,
  • majd kialakítja és fertőtleníti a fúróval létrehozott lyukat, más néven a kavitást,
  • hogy a sima falú, kórokozóktól mentes üregbe bekerülhessen a gyógyszeres alábélelés és a fog színéhez leginkább illeszkedő kompozit tömé

A fogtömés egy egyszerűnek tűnő beavatkozás, de annak érdekében, hogy sikeres legyen, nagy aprólékosságot és tapasztalatot követel meg a fogorvosoktól. A helytelenül kialakított tömés ugyanis komoly következményekkel járhat:

  • a nem sima, helytelenül lepolírozott felületen könnyebben megtelepedik a lepedék és a fogkő,
  • a rosszul záró széleken másodlagos szuvasodás jöhet létre,
  • a túlságosan magas tömés pedig fogfájást és egyéb kellemetlenségeket okozhat.

Miért hívják fényre kötő tömésnek ezt a megoldást?

Azért, mert az üregbe helyezett tömőanyag először puha, könnyen alakítható, és végső formáját csak az őt kék színű UV-fénnyel megvilágító lámpa hatására éri el. A kék fény hatására a tömőanyag megköt, és egy tartós, szilárd tömés keletkezik belőle.

A fogtömés egy teljesen fájdalommentes fogászati kezelés, amelynek segítségével hatékonyan menthető meg egy fogszuvasodás vagy egyéb sérülés miatt megrongálódott rágószerv.

A foggyökér gyulladás valójában egy akut probléma, amely gyakran igen látványos tüneteket és elviselhetetlen fájdalmat produkál. Sajnos a problémához vezető út általában tünetmentes, és a helyzet csak akkor válik drasztikussá, amikor a gyulladás már elég komoly mértékű.

Egyszerű házi praktikákkal vagy esztétikus fogtöméssel a foggyökér gyulladás már nem szüntethető meg, és komolyabb fogászati beavatkozásra van szükség, hogy a probléma megszűnjön.

A kellemetlenséget a foggyökér körül kialakult krónikus gyulladás váltja ki, amely a kezdeti időszakban még panaszt (például fájdalmat vagy elváltozást) sem feltétlenül okoz. Szervezetünk ilyenkor még dolgozik, és megpróbál küzdeni a fertőzés ellen, de előbb-utóbb feladja a harcot, és a hősies próbálkozás ellenére ideiglenes vereséget szenved.

Ilyenkor a gyulladt fog állandó, szűnni nem akaró és kibírhatatlan fájdalmat produkál, amitől sem enni, sem aludni, sem kikapcsolódni nem tudunk. Az érintett terület ijesztő mértékben beduzzadhat, amit még a jegelés és a különböző gyógyszerek sem akarnak csillapítani.

A fájdalomcsillapító alig (vagy egyáltalán nem) segít, és a nap minden egy pillanata maga a szenvedés.

Ilyen esetben már csak a fogorvos és egy célzott beavatkozás segíthet, hogy megszabaduljunk a gyulladást okoz fertőzéstől és a kellemetlen következmények veszélyétől.

A foggyökér körül kialakuló gyulladást vagy a fog ismételt gyökérkezelésével, vagy szájsebészeti műtéttel lehet megszüntetni, más megoldást nem is érdemes keresni.

Amennyiben nem gondoskodunk a probléma megszüntetéséről, úgy a gyulladás idővel továbbterjed. Az érintett területen elhalt szöveteket, baktériumokat és fehérvérsejteket tartalmazó tályog alakulhat ki, a gyulladás pedig nemcsak a fog sérülését, de a környező csontállomány lebomlását is eredményezheti.

Jelezheti a problémát:

  • a fog elszíneződése (sötétebbé válik, ahogy a fertőzött fogbél melléktermékei a fog porózus rétegeibe szivárognak),
  • a fog nyomásra történő fájdalma (hideg vagy meleg étel-ital elfogyasztása esetén),
  • duzzanat az ínyen.

Árulkodó a rágószerv éles vagy szúró fájdalma.

A probléma sajnos bármelyik fogat érintheti, de a szájápolási szokások betartásával és a rendszeres fogászati kontrollal jelentősen csökkenthető kialakulásának esélye.

A felnőttkori fogvesztés egyik leggyakoribb kiváltó oka, a rágószervek keményszöveteit megtámadó fogszuvasodás valójában egy népbetegség, hiszen egyre több felnőtt érintett.

A legfrissebb felmérések sajnos aggasztó képet festenek a magyarok szájhigiéniás állapotáról: a fiatal korban kezdődő gondok nem javulnak felnőtté érve sem, és nemcsak az riasztó, hogy fogkrémből vagy fogkeféből borzasztóan kevés fogy, de az is, hogy kevés olyan felnőtt van, akinek ne lenne szuvas, tömött vagy hiányzó foga.

Márpedig kezelés nélkül a fogászati problémák súlyos következményekkel járhatnak, és ez alól nem jelent kivételt a fogszuvasodás sem.

Az egyik ilyen szövődmény a fogbél gyulladása, amely csak gyökérkezelés segítségével orvosolható.

A fogaink belsejében található fogbél gyulladása valójában egy hosszabb folyamat eredménye, és a háttérben legtöbbször az időben nem kezelt fogszuvasodás áll.

A latinul pulpitisnek nevezett problémát okozhatják traumák (például a fog beütése)  is, de a legtöbbször a fertőzés miatti irritáció váltja ki. A fertőzések leggyakoribb oka pedig a fogszuvasodás, amely a fog keményszöveteit megtámadó betegség.

A szuvasodás következtében a fertőzés lebontja a zománcot és a dentint, így ezekből kórokozókkal teli, felpuhult anyag lesz az érintett területen.

Ameddig a szuvasodás csupán a zománcot vagy a dentint érinti, addig a szuvas terület eltávolításával és az így keletkezett lyuk betömésével még visszafordíthatóan orvosolhatjuk a problémát.

Amennyiben a szuvasodás eléri a fogbelet, vagyis a pulpát, úgy az ott található vérerek, idegek és sejtek miatt a folyamat már nem fordítható vissza. Ilyenkor alkalmaznak a fogorvosok gyökérkezelést a fog megmentése és a tünetek (fájdalom) megszüntetése érdekében.

A gyökérkezelés egy drasztikus, de szükséges kezelés, amellyel a súlyosan fertőzött fog még megmenthető.

Tulajdonképpen egy utolsó lehetőségről beszélünk, amelynek során a fogorvos eltávolítja a fogbél teljes tartalmát a gyökércsatornákból, hogy a fertőtlenítés után betömve azt konzerválja a problémás fogat.

A gyökérkezelt fogak lyukait tömőanyaggal fedik be, de előfordulhat, hogy a nagyobb stabilitás és tartósság érdekében korona vagy fogászati betét kerül rá.

Évtizedekkel ezelőtt a fogbél gyulladását a fogorvosok csak egyféleképp kezelhették: a problémás fog eltávolításával. Éppen ezért bármenyire is ijesztően hangzik, a gyökérkezelés valójában egy olyan fogmentő beavatkozás, amellyel a súlyosan fertőzött fog még megmenthető.

Ennek hiányában a rágószervet hosszú távon biztosan elveszítené a páciens.

Fogaink begyulladása valójában egy állandó fájdalommal járó fertőzés, és a probléma annak késői stádiumban sajnos már nem fordítható vissza.

A fogbelet kórokozók támadják meg, és szervezetünk egy idő után nem tudja felvenni velük a küzdelmet. Ilyenkor már csak egyetlen megoldás marad hátra: a gyökérkezelés.

A gyulladt fog okai

A fogak gyulladása alatt a gyökér és a fogbél megfertőződését értjük. Az esetek többségében a nem kezelt fogszuvasodás váltja ki: a zománc és a dentin megtámadása után a szuvasodást kiváltó kórokozók elérik a sejteket és idegeket tartalmazó pulpát, ahol károsítják a szöveteket.

A páciensek szervezete ilyenkor biológiai választ küld, ami eltérő lehet (életkor vagy az ellenálló képesség függvényében), de a fogbél érintettsége sajnos ilyenkor már visszafordíthatatlan folyamatokat indít el.

A szerves anyagokat tartalmazó fogbél gyulladásos reakcióját erős fájdalom kíséri, lévén azok a részek válnak érintetté, amelyek a különböző ingerek továbbításáért felelnek.

A fogbélgyulladást kiválthatja még trauma (így például baleset vagy a fog beütése) is.

Hogyan történik a gyökérkezelés?

A gyökérkezelés célja, hogy a fertőzött fogat konzerválja, vagyis lehetővé tegye annak hosszabb távon történő megtartását. Évtizedekkel ezelőtt a gyulladt fog olyan probléma volt, ami ellen még nem létezett ellenszer, és az érintett rágószervet ki kellett húzni.

Ma már szerencsére létezik a gyökérkezelés, amely hatékonyan szünteti meg a tüneteket, és lehetővé teszi a fog további használatát.

Ehhez a fogorvosnak egy aprólékos beavatkozás során el kell távolítania a fertőzött szöveteket, majd a fertőtlenítés után be kell tömnie a gyökércsatornákat. A gyökérkezelés akkor lehet tartós, ha a csatornákat faltól-falig kitöltik a különböző gyógyszeres készítmények.

A gyökérkezelés előnyei:

  • a fog megtartható és tovább használható,
  • a fájdalom biztonságosan és tartósan megszüntethető.

Lézeres kezeléssel ráadásul tökéletesen steril környezet és fájdalommentes beavatkozás érhető el, ráadásul a fog is gyorsabban gyógyul.

A Clinident korszerű és hatékony megoldásokat használ a gyulladt fog problémájának kezelésére. Célunk minden esetben az, hogy a problémás fogat megmentsük, és a lehető legtovább megtartsuk.

Egy jó fogorvos Budapest szívében nélkülözhetetlen segítséget jelenthet, ha az ember fogászati problémákkal küzd. Legyen szó fogszuvasodásról, fogpótlás készítéséről vagy épp szájhigiéniás kezelésről, az emberek többsége életre az szóló választásban hisz.

Olyan fogorvost akarunk, akiben megbízhatunk, aki mellett kitarthatunk, és aki egy fogas baj mögött a beteget is észreveszi.

Hogy miért? Azért, mert a szaktudás és a tapasztalat mellett legalább annyira fontos a bizalom. Sok páciens a mai napig tart a fogászati kezelésektől, és nagy részük emiatt odázza el a szükséges ellenőrzéseket.

Márpedig egy empatikus fogorvos sokat segíthet abban, hogy az ember leküzdje a félelmeit, és hogy pozitívan álljon a rendszeres kontroll vagy a szükséges kezelések elé.

Milyen az ideális fogorvos?

  • Megértő a páciensek problémáival szemben, és mindig odafigyel arra, amit a hozzá érkező betegek mondanak.
  • Alapos a diagnosztikában, hiszen tudja, hogy csak így veheti észre a makacsul rejtőzködő bajforrásokat. Gyakran egy-egy elejtett mondat vagy a még egyszer megnézett röntgenkép adja meg a választ a páciensek kérdésére, de a fogorvos mindig ura a helyzetnek.
  • A fájdalommentes kezelés mellett az empátiában, a segítőkészségben és a kedvességben is hisz. A páciensek félelme a fogászattal szemben sokszor a „szigorú fogorvos” avitt képe miatt alakult ki, de szerencsére a mai szakemberek többsége tisztában van azzal, hogy milyen fontos szerepe van egy mosolynak vagy egy bátorításnak.
  • Fontosnak tartja az utánkövetést és a szájhigiéniás oktatást. Előbbinek köszönhetően mindig tisztában van a páciensek állapotával, utóbbi pedig egy fáradhatatlan küzdelem annak érdekében, hogy a páciensek tisztában legyenek a helyes szájápolási szokásokkal.
  • Modern környezetben, kifogástalan higiéniával dolgozik, és az elérhető legbiztonságosabb, legkorszerűbb alapanyagokat használja a siker érdeké

Egy jó fogorvos Budapest frekventált helyén is elérhető, nekünk csupán választanunk kell a különböző opciók közül. Mi, a Clinident munkatársai büszkék vagyunk arra, hogy sok páciens végül a mi szaktudásunk és empatikus hozzáállásunk mellett döntött.

Külön öröm számunkra, hogy ezt a döntést minden nap meghálálhatjuk.

A lepedékes nyelv általában a helytelen életmódból fakadó problémákra vagy valamilyen egészségügyi problémára hívja fel a figyelmünket, és kiváltó oka lehet:

  • a nem megfelelő szájhigiénia,
  • a dohányzás vagy túlzott alkoholfogyasztás,
  • egy gomba (a Candida albicans) elszaporodása,
  • fertőzésből fakadó gyulladás,
  • a vitaminban szegény táplálkozás,
  • a legyengült egészségi állapot,
  • egyes gyógyszerek szedése (például antibiotikum),

valamint bizonyos krónikus betegségek (cukorbetegség).

A háttérben igen gyakran áll az úgynevezett Candida albicans nevű gomba, amely bár normál esetben is megtalálható a szervezetünkben, a stressz, bizonyos gyógyszerek szedése vagy a helytelen szájhigiénia miatt hajlamos arra, hogy szervezetünkben elszaporodjon.

A felboruló egyensúlyt jelzi a fehér (esetleg sárgás) lepedék, de tünete lehet még a problémának hölgyek esetében az intim terület viszketése és az emésztőrendszeri puffadás. A gombás száj újszülöttek és idősek esetében alakul ki a legnagyobb eséllyel.

A Candida albicans elszaporodása orvosolható  diétával és bizonyos készítmények szedésével.

Fertőzések, gyulladások

Lepedékes nyelv tünete lehet bizonyos fertőzéseknek és betegségeknek is, és okozhatja a problémát:

  • vírusos vagy bakteriális fertőzés (ételmérgezés),
  • egy begyulladt fog,
  • emésztőrendszeri betegség,
  • illetve cukorbetegsé

A különböző problémák eltérő jellegű és színű lepedékeket okozhatnak nyelvünkön, de ezek a lepedékek nagyrészt eltávolíthatók dörzsöléssel a nyelv felszínéről.

Lepedékes nyelv esetén érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulni, hogy időben kideríthessük, pontosan mi is áll a probléma hátterében. Amennyiben nem fogászati eredetű a baj, úgy egy széles spektrumú laborvizsgálat segíthet kideríteni a pontos okokat.

Az említett szenvedélybetegségekre vezethető vissza általában az úgynevezett leukoplákia, amely valójában egy rákelőző állapot. A fehér foltot dörzsöléssel és tisztítással nem lehet eltávolítani, fájdalmat nem generál, és a probléma még nem jelent visszafordíthatatlan szövetkárosodást.

A probléma a nyelv mellett megjelenhet a szájzugban, a szájpadon és az ínyen is.

Ilyen esetben azonnal orvoshoz kell fordulni, mert jelentősen megnő a szájüregi daganat, a felülfertőződés vagy a gyulladás kialakulásának esélye.

A lepedékes nyelv tünete lehet a helytelen táplálékfelvételnek, a túlzott stressznek (gyomorhurut) és bizonyos gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedésének.

Okozhatja még a kelleténél veseműködés zavar miatt kialakuló húgyvérűség, valamint a vas és a B12-vitamin hiánya.

 

 

A lyukas fog nem csupán egy esztétikai probléma, hiszen a rágószerv sérülését okozó szuvasodás megfelelő (orvosi) kezelés nélkül súlyos következményekhez vezethet.

A fogszuvasodás amellett, hogy népbetegség, a felnőttkori fogvesztés egyik leggyakoribb oka is, tehát érdemes komolyan venni. Az egyik legsúlyosabb következmény ugyanis az érintett fog eltávolítása is lehet.

Mi a fogszuvasodás?

A fogszuvasodás egy hosszú, többtényezős folyamat után kialakuló betegség, amelynek során a lepedékben található baktériumok kioldják a rágószervek ásványi anyagát.

A zománc ennek a folyamatnak a hatására elveszíti ásványi anyagit és áttörik, a foganyag roncsolódik, a baktériumok miatt kialakuló fertőzés pedig egyre mélyebbre és mélyebbre hatol.

A kezdetben még visszafordítható fogszuvasodás idővel mind nagyobb és nagyobb felületen betegíti meg fogainkat, és a destrukció (a zománc és a dentin után) átterjedhet a fogbélre is.

A fogszuvasodás stádiumai:

  • Kezdeti – a visszafordítható stádiumban a szuvasodás csak a zománc felszínét érinti, ilyenkor nincs érzékenység és fájdalom, és a problémára egy fehérebb folt hívhatja fel a figyelmet.
  • Felszíni – ekkor már üregképződéssel jár a szuvasodás, és a folyamat már nem fordítható vissza, vagyis ilyen érintettségtől kezdve mindenképp szükség van az esztétikus tömé
  • Közepes – a szuvasodás eléri a dentint, amelynek szerkezete (ekkor még komolyabb fájdalom nélkül) elkezd szé
  • Mély – a szuvasodás folyamatosan halad a fog belseje felé, és a páciens egyre gyakrabban tapasztalt érzékenységet és fájdalmat.
  • Fogbelet elérő – a fertőzés komoly fájdalmak kíséretében eléri a pulpakamrát, a problémát pedig már csak gyökérkezeléssel lehet orvosolni.

A lyukas fog tünetei:

  • fehér foltok az érintett területen (kezdeti stádium),
  • apró, barnás vagy sötét foltok (későbbi stádium),
  • fogérzékenység (édesség vagy hideg-meleg italok fogyasztása esetén).

Ahogy azt fentebb is írtuk, a fogszuvasodás gyakran nem jár fájdalommal, sőt, sokszor számunkra nem látható helyen támadja meg fogainkat (a nehezen elérhető őrlőfogaknál például). Ezért kap kiemelt szerepet felismerésében a rendszeres fogászati kontroll.

A neten számtalan házi praktikát találunk lyukas fog ellen, de a fogszuvasodást nem érdemes a véletlenre, a szerencsére vagy néhány kétes eredetű módszerre bízni. A rágószerveket megtámadó problémát hatékonyan csak a fogorvos képes kezelni:

  • a zománc és a dentin érintettsége esetén esztétikus töméssel,
  • a fogbél érintettsége esetén gyökérkezelé

Elkerülhető a lyukas fog?

A válasz az, hogy igen.

A megfelelő szájhigiénia mellett fontos az egészséges étrend és a rendszeres fogorvosi kontroll. Figyeljünk oda a következőkre:

  • rendszeres fogmosás (napi kétszer, reggel és este);
  • használjunk flourid-tartalmú fogkrémet, és mindig legyünk alaposak;
  • fogselyem rendszeres alkalmazása a fogközök tisztán tartása érdekében (legalább napi egyszer);
  • szénhidrátban szegény étrend;
  • 6-12 havonta fogászati kontroll.

Ügyeljünk arra, hogy minél kevesebb idő teljen el egy-egy étkezés és a fogmosás között.

Online bejelentkezés

A csillaggal jelölt mezőket kérjük mindenképpen töltse ki.