Az állandó fogszabályzó kifejezés – másnéven rögzített-, a fogszabályozásban használt fix fogszabályzó készülékre utal, amely a harapási rendellenességek és a torlódott fogazat korrigálását végzi.
Azért is nevezik állandónak, mert a fogszabályzó kezelés idejére a fogak külső vagy belső felszínére rögzítik, s csak akkor távolítják el, amikor elérték vele a kívánt eredményt.
A következőkről írtunk:
Mit kezelhetünk állandó fogszabályzóval, mik a kezelés előnyei?
Mely korosztály kaphat állandó fogszabályzót?
Kinek nem való, mikor ellenjavallt a fix fogszabályozó?
Mennyi ideig tart egy állandó fogszabályzó kezelés?
Mennyi alkatrész kerül a szájba? – Az állandó készülék részei
Állandó fogszabályzó árak és típusok – Clinident Fogászat, Budapest
Egy állandóan viselt fogszabályzó segítségével különféle fogazati és harapási eltéréseket, problémákat kezelhetünk.
Egy állandó fogszabályzó segítségével nem csupán kiegyensúlyozottabbá válik a harapás – megelőzve az egyes fogak túlterhelődését-, de a kifele-befele dőlő fogak sorba rendezésével, azok ideálisabb helyzetbe kerülnek, s a sérüléseik kockázata is jelentősen lecsökken.
Neked ajánljuk:
Kerámia fogszabályozó: esztétikus fogszabályozás felnőttkorban
Az állandó fogszabályzó kezelés eredménye
Pácienstörténet előtte-utána fotókkal
Harapási rendellenességek: A fogszabályzó kezelést gyakran használják a nem megfelelő érintkezések korrigálására:
- Mélyharapás: A felső front fogak miatt az alsó frontok csak kis mértékben vagy egyáltalán nem látszanak. Minél súlyosabb a mélyharapás, annál kényelmetlenebb a két fogsor összezárása.
- Túlharapás: Ez az előre álló, „pókharapó” néven is emlegetett fogsor típus. A felső fogív az alsónál jóval előrébb áll, ami megnehezíti a száj összezárását.
- Keresztharapás: az alsó és felső rágópárok esetén nem a megfelelő csücsök-párok érintkeznek, a fogak nem a megfelelő helyen találkoznak s záródnak. Az alsó és felső fogív rágópárjai egymáshoz képest horizontálisan „elcsúszva” érintkeznek.
- Nyitott harapás: az alsó és felső fogsor összezárásakor rés marad a két fogív között.
- Bulldogharapás: ennél a típusnál az alsó fogsor megelőzi a felső fogsort, az elé kerül összezáráskor.
Zsúfolt fogsor, befelé, kifelé vagy oldal irányba dőlő fogak: Zsúfoltság lép fel, ha nincs elegendő hely a fogívben ahhoz, hogy az összes fog megfelelően helyezkedjen. Az összetorlódás során jobbra-balra, kifele vagy befele is dőlhetnek, mely rontja az arc profilját, a mosoly összképe egyre előnytelenebbé válik.
Jelentősebb hézagok fogközök, nagyobb diasztéma: A fogak közötti nagyobb hézagok, más néven diasztéma – csakúgy, mint a zsúfoltság-, szintén kiegyensúlyozatlan terhelést jelentenek a fogaknak.
Középvonal eltolódása: Amennyiben a felső és az alsó fogív közepe nem megfelelően igazodik, az középvonalbeli eltérésekhez vezethet, megbomlik a mosoly harmóniája.
Az állandó fogszabályzó kezelés előnyei
Általában jellemző az, hogy sokan gyorsabban, vagy a lehető legláthatatlanabbul szeretnék letudni a fogak rendezését. Ezért az olyan alternatívák iránt érdeklődnek, mint a kivehető áttetsző Clear Aligner sín vagy az esztétikus koronák.
- Az állandó fogszabályzó előnyei a kivehetőkkel szemben az, hogy míg az állandóval mindenféle fogazati és harapási eltérés kezelhető, addig a kivehető sínek harapási problémákat nem tudnak kezelni, pedig a legtöbb esetben ez elkerülhetetlen.
- Ha pedig az állandó fogszabályzót az alternatív megoldást kínáló koronákkal vetjük össze, akkor a fogszabályzás egyértelmű előnye, hogy nem invazív, tehát a fogakat nem kell lecsiszolni hozzá – amit a korona élettartamától függően-, 10-20 évente meg kell majd ismételni.
Mely korosztály kaphat állandó fogszabályzót?
Az állandó fogszabályzós kezelés alapvetően nem korlátozódik egy konkrét korcsoportra, így különböző életkorokú páciensek esetén, egyaránt előnyös lehet a fogszabályzó viselése.
Az állandó fogszabályozós kezelés alsó korhatárát jellemzően az összes maradó fog előbújásához, a fogváltás lezajlásához szokták kötni.
Sok esetben félreértésre adhat okot, hogy ezen alsó korhatárt megelőzően, gyermekkorban is van lehetőség fogszabályozó kezelésre, ám ekkor inkább csak előkészítő kezelésekről, folyamatokról beszélhetünk.
Gyermekek – tejfogazat időszaka (3-6 éves kor): A harapási rendellenességeket és a fogazatra ható rossz szokásokat (cumizás, körömrágás…stb.) ebben a korosztályban tréner készülékekkel lehet korrigálni.
Gyermekek – vegyes fogazat időszaka (6-12 éves kor): Kivehető, gyermek fogszabályzókkal segítik a normál fogváltás folyamatát, valamint ha eddig nem azonosították be a harapási rendellenességet vagy a fogsor képét befolyásoló rossz szokást, akkor azokra is gondot fordítanak.
Tinédzser kor – fogváltás után (kb. 18 éves korig): A fogszabályzás egyik jellemző korosztálya, mivel a maradandó fogak többsége előtört, ugyanakkor az állkapocs növekedése, a csontfejlődés még folyamatban van, így egyes rendellenességek akár könnyen vagy könnyebben is korrigálhatók ennél a korosztálynál, mint felnőtt korban. A fogszabályozással a fogsor képe és az állcsontok helyzete ideális mederbe terelhető.
Felnőttek: Míg fogszabályzásban a felső korhatárt jellemzően nem szoktak meghatározni, azért természetesen vannak bizonyos ésszerű feltételei a kezelésnek az idősebb korosztályban is. Pl.: elegendő számú, egészséges fog a fogsorban; jó szájhigiénia; egészséges fogágy…stb.
Kinek nem való, mikor ellenjavallt a fix fogszabályozó?
Míg a fogszabályzás kezelés a legtöbb olyan páciens számára előnyös, aki a fentebb részletezett problémák valamelyikétől szenved, azért vannak bizonyos helyzetek vagy feltételek, amelyek miatt a fogszabályzás kevésbé ajánlott vagy akár egyenesen ellenjavallt.
Rossz szájhigiénia: Azoknál, akiknél komolyabb szájhigiéniás problémák és beteg fogak vannak – mint például kezeletlen fogszuvasodás vagy előrehaladottabb ínygyulladás-, ott a fogszabályozás elkezdése előtt helyre kell állítani a száj egészségét.
A fogszabályzó készülékek sokszor megnehezíthetik a megfelelő szájhigiénia fenntartását, így a rendezett kiinduló állapot elengedhetetlen a sikeres fogszabályozáshoz.
Súlyos fogágybetegség: A fogak mozgatásához, szabályozásához elengedhetetlen a fogágy helyzetének javítása, parodontális terápiával történő helyreállítása, a fogak stabilizálása, valamint a páciens aktív és együttműködő szájhigiéniás gyakorlata.
Súlyosabb állkapocs probléma fiatal korban: a legtöbb harapási rendellenesség állandó fogszabályzó viselésével kezelhető, sőt pozitív járulékos hatásként még az állkapocs ízület helyzete is javul, ezzel előzve meg a rendellenességből fakadó, későbbi gnatológiai problémákat.
Súlyosabb esetekben azonban akár állkapocs műtétre is szükség lehet ahhoz, hogy teljes mértékben helyreállítsák az állkapocs rendellenes helyzetéből adódó harapási problémát.
Sokak azonban nem vállalják a műtétet, így számukra a kiinduló problémából való teljes rehabilitáció nem biztosítható.
Az ő esetükben ésszerű lépés lehet -idővel- egy gnatológus felkeresése, aki sínterápiával segíthet a súlyosabb állkapocs problémákat megelőzni.
Kontrollálatlan állkapocsízületi rendellenesség felnőtt korban (TMI): Idült, kezeletlen állkapocs ízületi problémáktól is szenvedő páciensek fogszabályzó kezelése úgy a leginkább célravezető, ha abban egy gnatológussal szorosan együttműködnek. A kiindulási állapottól függően, akár még a szabályzó kezelés megkezdése előtt is szükséges lehet egy gnatológiai terápia, mivel az állkapocs optimalizálása és mozgása befolyásolja a fogak elhelyezkedését.
Együttműködési képtelenség: A sikeres fogszabályozós kezeléshez a páciens kitartó együttműködése szükséges. Azoknak, akik nem hajlandók, vagy nem képesek betartani a fogorvosi utasításokat – a jó szájhigiénia fenntartására vagy az aktív kezelést követő, kivehető éjszakai sín viselésére vonatkozóan-, nem garantálható a végeredmény.
Az állandó fogszabályozók alternatívái
Fontos megjegyezni, hogy minden eset egyedi, ezért a kezelésről való döntést legjobb egy tapasztalt fogszabályzó orvos segítségével, a konzultáció során meghozni. A fogorvos felméri a száj általános egészségi állapotát, a fogazati-, harapási problémákat. Tájékoztatást ad a kezelés menetéről, a kezelés elkezdésének feltételeiről, valamint arról, hogy az adott esetben milyen típusú készülék lenne a leghatékonyabb.
Az egyes ellenjavallatokat – súlyosságuktól függően-, az orvossal együttműködve kezelni lehet még a fogszabályzás előtt, de akár alternatív kezelési lehetőségek is felmerülhetnek a fogsor rendezésére. Ilyen például a foghúzás utáni fogbeültetés vagy az esztétikus, fémmentes kerámia korona vagy cirkónium korona.
Fogakat érintő fontos tudnivalók felnőtteknek!
Felnőttek közül sokan a koronákat választják a fogszabályozással szemben, ezért fontos tudni arról, ami az egyik leggyakrabban fog- és állkapocsfájdalmat okozó problémaként ismert.
- A mindennapi stressz az, ami éjszakai fogcsikorgatásban és fogsor szorításban nyilvánul meg hatással lehet a koronákra is.
- A bruxizmusnak hívott jelenség túlterheli állkapcsot, annak ízületét, és jelentősen gyengíti a fogakat.
- Egy letört fog ellátása pedig azonnali fogorvosi időpontot igényel! Ráadásul egy ilyen eredetű sérülés esetén a fogászati garancia nem érvényesíthető sem a fogtömésre sem más fogpótlásra.
Neked ajánljuk:
Cirkon korona vagy teljes kerámia korona? Melyik lehet a jobb?
A rögzített fogszabályzó kezelés legtökéletesebb alternatívája felnőtteknek
Egyedi mosoly, rendezett fogsor, kiegyensúlyozott harapás.
A felnőttkori fogszabályzás a már lezajlott állkapocs fejlődés miatt tovább tarthat, mint a fiatalabb páciensek kezelése, de pontos időt meghatározni egyik korosztálynál sem lehet.
A kezelés időtartama több olyan tényező összhatásán múlik, mint a fogazat kiindulási helyzete, a diagnosztizált harapási és/vagy állkapocs rendellenesség vagy a választott fogszabályzó készülék.
- Általánosságban elmondható, hogy egy állandó fogszabályzós kezelés 1,5-2,5 évet is igénybe vehet, de az alap helyzettől függően ettől akár jóval kevesebb idő is lehet.
- Amennyiben a komplexebb kezeléssorozatba más orvosokat is be kell vonni egy előzetes fogkő leszedés, vagy fogtömés készítés, gyökérkezelés, esetleg egy fogínygyulladás kezelése miatt, akkor több alkalommal kell a fogászaton megjelenni, mielőtt az állandó fogszabályzó a fogakra kerül. Ezekkel az előkészítő beavatkozásokkal a száj teljes rendezése is tovább fog tartani.
Neked ajánljuk:
Inlay tömés – Fajtái, anyaga, ára. Kinek, mikor ajánlott?
Kinek, milyen esetben készülhet inlay betét?
Az inlay készítés menete 2 egyszerű lépésben
- Fontos megjegyezni, hogy a hatékony és biztonságos kezelési folyamat érdekében rendszeres ellenőrzésekre és beállításokra (fogszabályzó típustól függően 4-6 hetente) van szükség a kezelés teljes időtartama alatt.
- Az állandó fogszabályzó után éjszakai fogszabályzó viselésére és egy retainer kezelésre lesz szükség, hogy az elért eredmény rögzülni tudjon. Ezek további 1-1,5 évet is jelenthetnek, de elsősorban az orvos által javasolt ideig kell hordani, viselni őket. Ez már nem az aktív kezelés része, nincs külső ragasztott készülék a szájban, csak egy belső rögzített sín és egy éjszaka, a fogakon viselendő átlátszó sín. Az utókezelés a teljes komfortérzetet negatívan nem befolyásolja.
Mennyi alkatrész kerül a szájba? – Az állandó készülék részei
Míg a rögzített készülékek régebben csak fémből készültek, addig a modern technológiáknak köszönhetően ma már az esztétikus változatai, a fogszínű porcelán és az áttetsző kerámia is elérhetőek.
Az állandó készülék típusától függően a felépítésük eltérő lehet, más alkatrészekből állhatnak.
A fogszabályozót alkotó alkatrészeknek az a célja, hogy ellenőrzött erőt, hatást fejtsenek ki a fogakra, s idővel fokozatosan a megfelelő, tervezett helyzetbe mozdítsák el azokat.
Hagyományos fém- és esztétikus fogszabályzók részei
Bracket: Kis fém vagy kerámia tappancsok – konzolok, melyekből egyet-egyet minden fogra felragasztanak, hogy az ívek biztos „horgonyaiként” szolgáljanak.
Ív: Szinte hajszálvékonyságú fémhuzal, amellyel egy egységbe kötik a bracketeket. A tappancsok és ívek együttese fejti ki azt a hatást a fogakra, amitől azok a kívánt pozícióba kerülnek.
Band: Rögzítő elem. Ezek olyan fém gyűrűk, amelyeket a hátsó őrlőfogak valamelyikére helyeznek fel, s a fogszabályzó biztonságos rögzítését szolgálják.
Ligatúra: Ezek kis gumiszalagok vagy vékonyka fémdrótok, amelyek az ívet a bracketekhez rögzítik. A hagyományos fogszabályzók hátrányai közé szokták sorolni, hogy gumiligatúrákat vagy drótokat használnak az ívek rögzítésére, amely nehezíti a jó szájhigiénia fenntartását.
Intermaxilláris gumiszalagok: Ezekkel a típusú gumiszalagokkal a két fogív szabályos illeszkedésének beállítását segíthetik.
Az önligírozó fogszabályozó részei
A Damon típusú fogszabályozó fém és átlátszó, azaz clear változatban egyaránt elérhető. Az átlátszó bracketek a legkevésbé észrevehetők, így esztétikusabb megjelenést biztosítanak a kezelés ideje alatt.
Ív: Vékony ívekre ennél a rendszernél is szükség van, hiszen a bracketekkel együtt alkotnak egy készüléket, egy rendszert.
Bracket: Ezen fogszabályozók legfontosabb jellemzője – amely megkülönbözteti a hagyományos készülékektől-, az önligírozó, alacsony súrlódású bracketek használata.
- A bracketek beépített zárral rendelkeznek, ezek rögzítik az íveket, nincs szükség gumiligatúrára.
- A rendszer egyik előnye tehát egyrészt a kevesebb alkatrész. A készülék további előnyei pedig az speciális technikából erednek, ami lehetővé teszi, hogy az ív egy ún. csúszó mechanizmussal – a fogív alakulásának mértékében-, folyamatosan elcsúszhasson a zárakban.
- Ez a folyamatos csúszás csökkenti a súrlódást, gyengédebb, lágy erőkkel mozgatja a fogakat, ami pedig kényelmesebb kezelést biztosít a páciensnek a hagyományos fogszabályzókhoz képest.
A speciális alkatrészek előnyei
Ha nincs ligatúra – kevesebb a lepedék is!
Mivel nincs szükség a bracketet rögzítő gumigyűrűkre, így kevesebb olyan alkatrész van a szájban, amely élelmiszer- és lepedék csapdaként működne, így ez segíti a szájhigiéniát, kisebb az esély a kezelés során felbukkanó szuvasodásra.
Az önligírozás rövidebb kezelési időt jelent?
- A kezelés időtartama, mint azt már kifejtettük sok mindentől függ. Kutatásokban viszont már vizsgálták a két típus kezelési időtartamait és azt találták, hogy nincs szignifikáns különbség a kezelés időtartamát illetően.
- A rövidebb kezelési idő inkább a fogszabályzó aktiválásakor jelentkezik. Míg a hagyományos fogszabályzóknál a ligatúrákat egyesével kell kicserélni az aktiválás során, addig a beépített zárral ellátott konzolok nyitása és zárása kevésbé időigényes folyamat.
- Ennél a típusnál ritkábban szükséges az aktiválás, így pedig kevesebb alkalommal, kevesebb időt kell a székben tölteni.
Állandó fogszabályzó árak és típusok – Clinident Fogászat, Budapest
Fontos tisztázni, hogy a fogszabályzó kezelésnek teljesen egyénre szabottnak kell lennie, amiben az a megfelelő megközelítés, ha az orvos a szükséges kezelést a páciens egyedi igényeihez igazítja.
Ehhez fel kell mérni a száj általános egészségi állapotát, az arc szerkezetét, valamint a konkrét problémákat és rendellenességeket, majd meghatározni a legmegfelelőbb kezelési tervet, melyben az állandó fogszabályzó árak főként a választott készülék típustól függnek.
Rendelőnk állandó fogszabályzó kezeléseit végző orvosai
A Damon Clear és – Q, valamint a hagyományos készülékekkel történő kezeléseket is végzi:
A hagyományos fém- és esztétikus fogszabályzó készülékekkel történő kezeléseket végzi: