Milyen baktériumok laknak a szájban?

Az emberi szervezetben több milliárdnyi mikroorganizmus él együtt, például a bőrön, a szájban vagy a bélrendszerben. Ezek közé tartoznak a baktériumok is. A baktérium saját anyagcserével rendelkező, önmagában élet- és szaporodóképes sejt, melynek számos, az emberi szervezet számára káros, ugyanakkor hasznos típusa is ismert.

Mivel az emésztőrendszeri panaszok igen gyakoriak, így leggyakrabban az emésztést segítő baktériumok fontosságáról hallunk. Ilyen jó baktériumok például:

• A lactobacillusok, amelyek az immunrendszert és az emésztést is támogatják.
• A bifidobacterium szintén az emésztést támogatja és gátolja a káros baktériumok szaporodását, erősíti az immunrendszert.
• Az E-coli ártalmatlan törzsei szintén emésztőrendszeri baktériumok, melyek a K-vitamin előállításban is részt vesznek.

Szájüregi mikrobiom

A szájüreg az emberi test egyik legösszetettebb ökoszisztémája. Több száz különböző baktériumfaj él benne, amelyek együtt alkotják a száj mikrobiomját. Ezek a mikroorganizmusok fontos szerepet játszanak a száj egészségének fenntartásában, védelmet nyújtanak a kórokozók ellen, segítik az immunrendszert és részt vesznek az emésztés első szakaszában.

• Mikroorganizmusok, amelyek segítik a patogén (betegséget okozó) mikrobák kiszorítását.
• Kórokozók, amelyek normál körülmények között nem okoznak problémát, de ha az egyensúly megbomlik és túlszaporodnak, akkor gyulladást, fertőzést idézhetnek elő.

Fogászati antibiotikumok – Mikor, miért szükségesek?

Fontos tudni, hogy az antibiotikumok a bakteriális fertőzések leküzdésére való gyógyszerek, amik különböző hatásmechanizmusokon keresztül kezelik a bakteriális fertőzéseket.

Hatásmechanizmusuk szerint vagy elpusztítják a baktériumokat, vagy gátolják a szaporodásukat, így az immunrendszer könnyebben meg tud birkózni a betegséggel, fertőzéssel.

Olykor még a fogászati problémák leküzdéséhez is szükség van antibiotikumos kezelésre, de csak olyan esetekben, amikor a fertőzés bakteriális eredetű és potenciálisan esély van a terjedésére vagy a fertőzés már kiterjedt és súlyos.

Milyen fogászati problémáknál adható antibiotikum?

1. Foggyökér körüli gennyes gyulladás esetén

• Ez egy bakteriális fertőzés, ami a foggyökér csúcsa körül alakul ki.
• Tünetei: erős, lüktető fájdalom, duzzanat, láz.
• Az antibiotikum segít megfékezni a fertőzés terjedését, de a végső megoldás a fog kezelése (például a gyökérkezelés vagy a fogeltávolítás).

2. Csonthártyagyulladás (periostitis)

• Egy rossz fogból eredő fertőzés elérheti a csontot borító membránt.
• Tünetei: fájdalom, duzzanat, láz, pirosság
• Sebészi beavatkozásra, a fertőzött szövetek eltávolítására is sor kerülhet.

3. Foghúzás utáni szövődmény esetén

• A foghúzás után antibiotikum kellhet, ha a vérdugó kiesik, vagy ellenjavallt élelmiszer fogyasztása miatt fájdalmas gyulladás alakulhat ki.
• Ha a seb elfertőződik, az antibiotikum csökkenti a gyulladást és segít a gyógyulásban.

4. Fogorvosi kezelések, szájsebészeti beavatkozások előtt vagy után

• Antibiotikumos támogatás fontos lehet gyökérkezelés, parodontológiai kezelés, csontpótlás vagy fogciszta eltávolítás után is, vagy, ha a műtét összetettebb, pl.: több fog implantátum beültetése csontpótlással, arcüreg emeléssel egyidőben végezve.
• Bizonyos esetekben azonban az orvosi beavatkozás előkészítéseként írják fel az antibiotikumot. Például:
  • Bölcsességfog műtét előtt, ha a fog akut gyulladásban van, jobb már a beavatkozás előtt 1-2 nappal elkezdeni a gyógyszeres terápiát. Ezzel megelőzhető, hogy a baktériumok a véráramon keresztül szétszóródva, kellemetlen tüneteket, rossz közérzetet, elhúzódó gyógyulást okozzanak.
  • Ha az immunrendszer legyengült.
  • Ha a betegnek szívbillentyű problémája van (ilyenkor a baktériumok bekerülhetnek a véráramba, így megnő az endocarditis veszélye).

• Antibiotikum fogfájásra vagy fogszuvasodásra nem kell.
• Dalacin fogfájásra nem kell, otthon érdemesebb gyulladáscsökkentő fogfájás gyógyszert beszedni.
• Elhalt fog gyökérkezeléséhez, vagy olyan gyulladt fogra sem kell szedni, ahol a fogat megnyitották, a gyökérkezelést elkezdték, a gyulladás tünetei a beavatkozásnak köszönhetően pedig fokozatosan enyhülnek, megszűnnek.
• Antibiotikum fogínygyulladásra sem kell, hiszen általában elegendő a precíz szájhigiénés kezelés, az Irányított Biofilm Terápia, mellyel már a bakteriális biofilm réteget is el tudják távolítani. Súlyos gyulladás, fogágybetegség esetén pedig a fogorvos, egyénre szabva határozza meg a gyógyszeres terápiát.

Miért fontos az antibiotikum kúra?

Az antibiotikum kúra egy meghatározott ideig tartó kezelés jelent, melynek célja, hogy teljesen elpusztítsa a kórokozókat, megelőzze a betegség, fertőzés elharapózását vagy az ellenálló törzsek kialakulását.

A kúra fontos elemei az adagolás, az időtartam és a rendszeresség. A kúra alatt tehát pontosan meghatározott mennyiségű gyógyszert (pl.: napi 2x1vagy 3×1 tabletta), meghatározott időtartamig (pl.: 5-10 nap), megadott rendszerességgel, azaz nagyjából azonos időközönként kell bevenni (pl.: 8-12 óránként).

Leggyakrabban használt hatóanyagok fogászati fertőzések esetén:

A fogorvosok általában néhány jól bevált antibiotikumot használnak a szájüregi fertőzések kezelésére. Ezek célja a gyulladás és fertőzés megfékezése, amíg a fogászati beavatkozás megtörténik (pl. gyökérkezelés, húzás, egyéb szájsebészeti műtétek).

• Amoxicillin: Széles spektrumú penicillin típusú antibiotikum. Pl.: Augmentin

Jól hat szájüregi és foggyökér körüli fertőzésekre.

• Klindamicin: Penicillin allergia esetén alkalmazható készítmény. Pl.: Dalacin

Jó hatású a legtöbb anaerob baktérium ellen, amik a foggyökér körüli tályogokat okozzák, így a Dalacin foggyulladásra sokszor alkalmazott gyógyszer.

• Metronidazole Pl.: Klion

Anaerob baktériumok okozta fertőzésekre alkalmazzák. Legtöbbször parodontális eredetű fertőzések kezelésére írják fel.

• Doxyciclin: Szintén alternatíva penicillinallergia esetén, inkább enyhébb fertőzésekre írják fel.

Mi történik, ha nem megfelelően használjuk a gyógyszert?

Az antibiotikum meghatározott időtartam alatt éri el a maximális hatékonyságát, melyhez a kúra, a gyógyszer szedése egy megfelelően felépített folyamatot jelent.  Ehhez fontos tudni, hogy mi történik a gyógyszer hatására a kúra idején.

A gyógyszer szedésének ideje alatt legelőször a leggyengébb baktériumok pusztulnak el, míg az ellenállóbbak még életben maradnak, ezért nagyon lényeges a felírt mennyiségű gyógyszer beszedése.

• Túl korán abbahagyott kúra: Amennyiben a kúra korábban megszakad, az ellenállóbb baktériumok túlélnek, szaporodnak, és ellenálló, rezisztens törzsek alakulnak ki.

• Indokolatlan használat: Felesleges terhelés a szervezetnek, feleslegesen pusztítjuk el a szervezet hasznos bélbaktériumokból álló flóráját, az immunrendszer bázisát. Ezzel együtt pedig a káros baktériumok „hozzászokhatnak” a gyógyszerhez, így olyan mutációk jelenhetnek meg, amelyek megkerülik az antibiotikum hatását. Így egy baktérium többféle antibiotikumra is érzéketlenné válhat.

Antibiotikum rezisztencia, allergia, mellékhatások

Az antibiotikum-rezisztencia azt jelenti, hogy a baktériumok ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben, amely eredményeképpen a korábban még hatékony gyógyszerek már nem képesek elpusztítani vagy gátolni őket.

Hogyan és miért alakulhat ki a rezisztencia?

Az antibiotikum-rezisztencia általában a gyógyszer helytelen alkalmazása miatt alakulhat ki.

Helytelen alkalmazás például:

• ha például vírusos megfázásra alkalmazzák. Gyakori ez akkor, ha öndiagnózis után az otthoni, maradék gyógyszert szedi be a beteg.
• ha nem megfelelően szedik a gyógyszert, ha túl sokáig szedik, vagy a kezelés előírt időtartamát lerövidítve, hamarabb abbahagyják a kúrát, és nem szedik be az előírt mennyiséget.

Rezisztens baktériumokkal találkozhatunk még:

• ha a fertőzéseket nem megfelelő higiéniával kezelik, ami aztán lehetővé teszi a rezisztens baktériumok terjedését. Ilyen például, amikor kórházi körülmények között alakulnak ki multirezisztens kórokozók, ún. szuperbaktériumok.
• ha az állattenyésztésben a tömeges fertőzések elkerülése érdekében túlzott mértékben, indokolatlanul alkalmazzák. A rezisztens baktériumok a húskészítmények által átkerülhetnek az emberi szervezetbe.

Az antibiotikum kúra lehetséges következményei:

Antibiotikum allergia: az immunrendszer túlzott választ ad az antibiotikumra, ami válasz nem azonos a mellékhatással. Tünetei: viszketés, bőrkiütés, ajak-, nyelv duzzanat, nyelési nehézség, nehézlégzés, szédülés, ájulás, eszméletvesztés. A gyógyszert szedést ilyen esetben fel kell függeszteni és azonnal orvoshoz kell fordulni.

Mellékhatások: Az antibiotikum a kúra során nem csupán a káros baktériumokat, de a hasznos baktérium flórát is elpusztítja, így megborul az egyensúly és kellemetlen tünetek jelentkeznek. Például: gyomor panaszok, hasmenés, gombás fertőzések – szájpenész.

Hatástalan terápia: olyan baktériumok miatt fordulhat elő, amelyek többféle antibiotikummal szemben is rezisztenssé, ellenállóvá váltak. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos kezelések nem hatnak rájuk, így az általuk okozott fertőzések nagyon nehezen vagy egyáltalán nem gyógyíthatók.

Mire kell figyelni az antibiotikum szedésekor?

• Bő folyadékbevitel javasolt, ami segít megelőzni a gyomorpanaszokat, javítja felszívódást.
• A gyógyszert pontos időközönként kell bevenni, mert a hatékonysághoz fontos a stabil gyógyszerszint.
• Végig kell szedni a teljes kúrát, még akkor is, ha néhány nap után jobban érezzük magunkat.
• Probiotikumot javasolt szedni mellette, ami segít megelőzni az emésztési problémákat, a bélflóra károsodását. Hölgyeknél még fontos a hüvelyi probiotikumok alkalmazása a nőgyógyászati panaszok elkerülésére.
• Egyes antibiotikumokat éhgyomorra kell szedni, másokat étkezés közben. A kúra megkezdése előtt mindig el kell olvasni a betegtájékoztatót.

Vény nélküli antibiotikum fogra – Otthoni teendők

Vény nélkül antibiotikumot nem tudunk beszerezni, melynek oka éppen a korábban említett helytelen alkalmazás, és az annak nyomán kialakuló rezisztencia, valamint a szuperbaktériumok kialakulásának lehetősége. A szuperbaktériumok súlyosabb és hosszabb betegségekhez vezethetnek, műtétek közben megnő a fertőzések kockázata és kevesebb hatékony gyógyszer áll rendelkezésre, ami nehezíti a gyógyítást.

Antibiotikum fogra vény nélkül – Növényi eredetű antibiotikum fogfájásra

Egyes gyógynövények és a belőlük kinyert esszenciális, azaz 100% tisztaságú illóolajok vagy azok teafőzetei antibakteriális hatásúak lehetnek. Kutatások szólnak arról, hogy egyes gyógynövény kivonatok növelhetik az antibiotikumok hatékonyságát. Készíthetünk belőlük szájvizet vagy ecsetelőt és a fogászati kezelés mellé, kiegészítő terápiaként otthon is alkalmazhatjuk őket például fogínygyulladás ellen.

Hogyan támogassuk az egészséges szájflórát?

• Rendszeres és alapos szájápolással: napi kétszeri fogmosás, fogselyem használata, nyelv tisztítása
• Rendszeres fogászati állapotfelméréssel és félévenkénti fogkőleszedéssel
• Antibakteriális, alkoholmentes szájvizek használatával
• Szájüregi, orális probiotikumok szedésével: helyreállíthatja az egészséges egyensúlyt
• Megfelelő étrenddel: alacsony cukorbevitel, sok rost és vitaminpótlás
• Bőséges vízfogyasztással: átöblíti a szájüreget, hígítja a nyálat, csökkenti a savak negatív hatását két fogmosás között.

Az oldalt lektorálta: Dr. Kovách Sándor szájsebész, implantológus