A gócbetegség kifejezés olyan másodlagos betegségre vagy állapotra utal, melyet a szervezet egy távolabbi pontján régebb óta jelen lévő gyulladás vált ki. Ezeknek az idült folyamatoknak a központját gócnak hívjuk. Ha a szervezetben góc van, akkor az onnan kijutó baktériumok a véráramon keresztül test-szerte képesek fertőzni, így más szerveket is megbetegíthetnek.
A gócos fog okozta betegségek alattomos folyamatok, a legtöbbször nincs is tudomásunk magáról a gócról, hiszen az akár tünetmentesen is fertőzhet.
Cikkünkben arról írtunk, hogyan ismerhető fel egy gócos fog, hogy milyen betegségeket okozhat, vagy milyen egészségügyi beavatkozások előtt lenne fontos a góckutatás.
8 lehetséges fogászati gócfertőzés és tüneteik
1. Fogszuvasodás
A szuvas fog azért alakul ki, mert a lepedékben lévő baktériumok kikezdik a fogzománcot, majd egyre mélyebbre hatolnak a fogban, folyamatosan roncsolva, lyukat, üreget képeznek.
Jellemző tünetei:
- Ha a folyamat eléri a dentint, akkor akár már fájdalmat is érezhetünk.
- A dentin csatornáin keresztül a fogbél is megfertőződik, begyullad, s a fog hevesebb fájdalommal jelzi a problémát.
- A folyamat könnyen krónikussá válhat, a fog el is halhat, ha kezelés helyett a tüneteket időről-időre, gyulladáscsökkentő, fogfájás gyógyszerekkel elnyomjuk.
2. Fogínygyulladás
Az ínygyulladás a fogíny gyulladt, érzékeny állapota, melyet az ínyvonalban felhalmozódó lepedék és a benne élő baktériumok váltanak ki.
Jellemző tünetei:
- Az íny duzzadt és vöröses színű, fogmosás közben fogínyvérzés, érzékenység, fájdalom is lehetséges.
- Ezek a tünetek jelentkezhetnek egy-egy fog körül, de akár generalizáltan az egész szájra kiterjedően is tapasztalhatók.
- A felhalmozódott lepedék miatt rossz lehelet is társulhat.
3. Fogínysorvadás
Ha a fogínygyulladást nem kezelik, akkor súlyosabbá folyamattá válik, és fogvesztésbe torkollhat. A fogínysorvadás(fogágybetegség, parodontitisz) a fog tartószerkezetének a fertőzött állapotát és gyulladását jelenti.
Jellemző tünetei:
- A fog körül és a fogak között mélyebb, gennyel teli tasakok keletkeznek.
- Mivel a gennyes gyulladás a fogakat tartó csontot is pusztítja, így a fogak meglazulnak, mozogni kezdenek, s a folyamat végül fogvesztéshez vezethet.
- A gennyes gyulladás miatt a folyamat erős, bűzös lehelettel és rossz szájízzel társul.
4. Fogtályog
A tályog egy olyan genny gyülem, amely bakteriális fertőzés következménye és a fog belsejében, illetve a fog- vagy a gyökér csúcsa körül halmozódik fel.
A gócos fog tünetei:
- Akut állapotában brutális fogfájás, feszítő érzés, arcduzzanat, bőrpír, esetleg láz is előfordulhat.
- Krónikus esetben azonban, ha egy gyökérkezelt- vagy elhalt fogon jelenik meg, akkor fájdalom nem felétlenül társul hozzá.
5. Fogászati ciszta
A fogciszta egy olyan, folyadékgyülemmel teli kötőszöveti tok, mely a leggyakrabban egy beteg fog miatt, vagy ahhoz kapcsolódva alakul ki. Felbukkanhat tehát a fertőzött foggyökér csúcsán, vagy egy elő nem tört bölcsességfog körül, de megjelenhet fogtól függetlenül egy csont vagy lágyszöveti elváltozásként is.
Jellemző tünetei:
- A ciszta fogászati szempontból általában tünetmentes, fájdalommal nem jár, így leginkább csak a röntgen felvétel árulkodik róla.
- A ciszta folyamatosan képes növekedni, ezáltal a környező szöveteket, illetve a csontot is pusztítja, ami akár a fog elvesztéséhez vagy szomszédos fogak megfertőződéséhez is vezethet.
- Ha a ciszta jelentősebb méretet ér el, akkor az adott terület érintésre érzékeny, fájdalmas lehet.
6. Régen gyökérkezelt fog, vagy nem megfelelő gyökértömés
A gyökérkezelt fogak a gócbetegségek tipikus forrásai, ezért a kezelés után nagyon fontos a rendszeres kontrollvizsgálat. Mivel a fogban már nincsenek idegek, ezért, ha a gyulladás kiújul, akkor a fog már nem jelez fájdalommal, így röntgenfelvétellel kell az állapotát nyomon követni.
A gyökértömés akkor jó, ha az a csatornát teljes széltében és hosszában, légmentesen kitölti, ha azonban ettől eltérő jeleket lát a fogorvos, akkor nagy az esélye annak, hogy a fog gócot jelent a szervezetben.
Neked ajánljuk:
A Gyökértömés tudnivalói – így mentjük meg a beteg fogakat!
Mitől jó és tartós egy végleges gyökértömés? Mik lehetnek a nehézségei?
Jellemző röntgen tünetek:
- A gyökértömés hiányos, vagyis nem ér a gyökér csúcsáig, vagy nem tölti ki légmentesen a csatornát.
- Lehetnek még fel nem tárt csatornák, -elágazódások, sőt láthatóvá válnak a csatornába szorult műszerdarabok is.
- Végeredményben pedig a gyökércsúcs körüli gyulladás, a granulóma vagy ciszta a leginkább árulkodó jel. Ezek akár egy jó gyökértömés ellenére is kialakulhatnak, ha a korábbi kezeléssel nem sikerült maradéktalanul kiirtani a fertőzést.
7. Ínyig letört fog, állcsontban maradt foggyökér darab
Ezek olyan elhalt fog- vagy gyökérmaradványok, melyek funkcionalitása már nem állítható helyre, ugyanakkor mivel fájdalmat sem igen okoznak, sokszor a páciensek sem igazán motiváltak az eltávolításukban.
Jellemző tünetek:
- Fájdalmas tünetet általában nem okoznak
- Jelenlétükről inkább csak a rossz lehelet vagy a röntgen felvétel árulkodik
8. Peri-implantitis:
A jelenség a beültetett implantátum problémáját jelzi. Egy olyan gyulladást jelent, melyet általában a rossz szájhigiénia vált ki és elsőként az implantátum körüli szövetek érintettek benne.
Jellemző tünetek:
- Mivel az implantátum fájni nem tud, így leginkább csak az íny érzékenysége lehet árulkodó.
- Fájdalom hiányában veszélyes és krónikus folyamattá alakulhat, mely estén már az implantátum sem menthető.
Gócos fog hajhullás – Milyen problémát okozhat még egy gócfertőzés?
A szájban kialakuló és ott további fertőzésre képes gócpontok egész szervezetre kiható, szisztémás befolyással bírhatnak. Fogászati gócfertőzéssel kapcsolatban leggyakrabban a hajhullás, az ekcéma, az allergia és az ízületi fájdalmak szoktak szóba kerülni, mivel ezek a legkönnyebben észlelhető tünetek. De a baktériumok a vérkeringésen keresztül a testben bárhová eljuthatnak és fertőzhetnek, így akár komolyabb egészségügyi problémákat kiválthatnak.
A parodontitisz például tipikusan az a fő fogászati fertőzés, mely számos olyan szisztémás betegség kialakulását befolyásolhatja, mint a szívproblémák vagy a légúti betegségek, de egyes vizsgálatok már az idegrendszeri betegségekkel való kapcsolatát is kutatják.
A gócos fog mit okozhat?
Betegségek és állapotok, melyek fogászati eredetű fertőzésből is eredhetnek:
- Szív- és érrendszeri panaszok, például a szívbelhártya gyulladás
- Légzőszervi panaszok (pl.: bakteriális tüdőgyulladás)
- Sztrók
- Cukorbetegség esetén a fertőzés nehezíti a megfelelő vércukorszint fenntartását és szabályozását. Könnyebben alakulnak ki fekélyek, melyek aztán nehezen is gyógyulnak.
- Koraszülés és alacsony születési súly
- Rheumatoid arthritis esetén is összefüggést találtak a sokízületi gyulladás, vagyis az artritisz és az idült fogászati gócok (a fogágybetegség, granulóma és ciszta) között.
Milyen kezelések, beavatkozások sikerét befolyásolhatja egy góc vagy gócos fog?
Számos olyan kezelés vagy orvosi beavatkozás létezik, melyek elvégzése célirányos és speciális diagnosztikai vizsgálatokat és góckutatást is igényel annak érdekében, hogy a beavatkozás hatékony, biztonságos és sikeres legyen.
Ezek jellemzően az olyan nagyobb ortopédiai műtétek, mint egy protézis beültetés; idegen anyag vagy szövet beültetése; a szív- és érrendszert érintő komolyabb beavatkozások; a szervátültetések; vagy az autoimmun betegek terápiája, de az egyes májat érintő betegségek kezelésénél is nagyobb odafigyelés szükséges.
- Szervátültetésnél például immunszupresszív, immunrendszert gátló gyógyszereket kap a páciens annak érdekében, hogy a beültetett szerv ne lökődjön ki az immunrendszer normális működése miatt.
- Az immungátló gyógyszer előkerülhet még autoimmun betegségek esetén is, amelyeknél a szervezet védekező rendszere a saját szöveteket idegenként kezeli és megtámadja.
- Az immunrendszer kikapcsolása azonban veszélyes, ha a háttérben egy fertőző góc van. A gócból kijutó bakteriális fertőzés komoly problémákat okozhat a beavatkozás, a kezelés és gyógyulás során.
Miért fontos a góc kockázatának kizárása?
A nagyobb sebészeti beavatkozások előtt azért szükséges a gócos fertőzés lehetőségének kizárása, hogy a komplikációk lehetőségét csökkentsék. A szervezetet terhelő fertőzések ugyanis kritikus hatással lehetnek a sebészeti beavatkozások sikerére. Egy régóta fennálló, krónikus fertőzés sajnos számos szövődményhez vezethet a műtét után.
Gócfertőzésből adódó szövődmények:
Késleltetett gyógyulás: A fertőzések ronthatják a szervezet műtét utáni gyógyulási és felépülési képességét.
Szisztémás hatás: A műtét önmagában is stresszt jelent a szervezetnek, de egy fertőzés további terhe növelheti a posztoperatív szövődmények kockázatát.
Sebészeti szövődmények: Fertőzés miatt nőhet az olyan szövődmények kockázata is, mint például a seb kinyílása vagy a tályogképződés, illetve a beültetett anyag, -szerv kilökődése. Protézis beültetés előtt például a fertőzés kizárása azért fontos, mert a protézis felszínén a patogén baktériumok megtelepedhetnek és gyulladást generálva akadályozzák a gyógyulást.
A góckutatás első lépéseként fogröntgent vagy fogászati CT vizsgálatot (cbct) végez az orvos, s ha fertőzött fogat talál, akkor a javasolt kezeléssel -a fog megőrzése mellett-, a fertőzés megszüntetésére koncentrál.
Olyan is előfordulhat azonban, hogy a fog megmentése már nem lehetséges, vagy az adott műtét vagy kezelés – amiért a góckutatás történt – végrehajtása nagyobb prioritást élvez, mint a fog hosszasabb kezelése. A gócos fog kihúzása után pedig el is végezhetik a fontosabb beavatkozást és elkezdődhet a gyógyulás.
Gócos fog kezelése
Fogkő eltávolítás: A folyamatosan fennálló fogínygyulladást a fogkő eltávolításával kell kezelni. Ha pedig a fogkő kialakulását szeretnénk megelőzni és a gyulladás kiújulására tartós megoldást keresünk, akkor érdemes az Irányított Biofilm Terápián részt venni.
Neked ajánljuk:
Irányított biofilm terápia – legkorszerűbb fogkőeltávolítás
Milyen esetekben javasolt az EMS biofilm terápia, mi a menete?
A 7 leggyakoribb kérdés a kezelésről
Parodontológiai kezelés: A fogágybetegség vagy peri-implantitis kezelésére a leghatékonyabb módszer a hagyományos parodontológiai kürettáláson túl az Irányított biofilm terápia, mellyel nem csupán a gyulladt szövetek, de a bakteriális biofilm réteg is eltávolítható. Ezekben az esetekben azonban több lépcsős kezelésre, terápiás kezeléssorozatra kell számítani.
Gyökérkezelés: a hagyományos gyökérkezeléssel a fennálló fertőzés sikeresen megszüntethető egy szuvas vagy elhalt fognál, vagy egy régebben gyökérkezelt fognál. Azonban a mikroszkópos gyökérkezelés adott esetben hatékonyabb és gyorsabb is lehet, ráadásul a hosszú távú siker aránya is jelentősebb.
Ciszta eltávolítás, gyökércsúcs rezekció: amikor egy gyökérkezelt fog gyökerénél továbbra gyulladás mutatkozik, akkor a fertőzés teljes megszüntetése érdekében nem csak cisztát vagy granulómát távolítják el, hanem a foggyökér csúcsából is elvesznek egy kisebb darabot, amit gyökércsúcs rezekciónak vagy amputációnak is hívnak. A beavatkozás fájdalommentes, helyi érzéstelenítésben a szájsebész végzi.
Fogászati tályog kezelése: a tályog méretétől függően, a gyökérkezelés megismétlése mellett a felgyülemlett genny levezetésére is szükség lehet a gyógyulás és a nyomás enyhítése érdekében, ami a területen ejtett bemetszéssel történik.
Foghúzás: Ha a fertőzés súlyos, és a fogat nem lehet megmenteni, akkor foghúzás szükséges. A foghúzás lehet egyszerűbb, vagy egy összetettebb műtéti eljárás is, amikor szájsebész tárja fel az eltávolítandó fogat.
Ha a fog nélkülözhetetlen szerepet töltött be, akkor az orvossal annak pótlásáról is el lehet beszélgetni. Gyógyulási idő után szóba kerülhet a fogimplantátumra készülő pótlás, a foghíd vagy nagyobb foghiány esetén akár a kombinált fogpótlás is.
Antibiotikum terápia:
A góc felszámolásakor, a gyulladás mértékétől függően a kezelőorvos antibiotikum terápiát is javasolhat a fertőzés leküzdésére vagy megszüntetésére, különösen akkor, ha egy súlyosan fertőzött fog gyökérkezelése vagy eltávolítása zajlik és fennáll a veszélye a baktériumok és toxinok nyirok- és vérkeringés általi azonnali szisztémás terjedésének.
EZT MINDENKÉPPEN TUDNOD KELL
Nagyobb fogászati rehabilitáció előtt is felmerülhet a fertőző gócos fogak feltérképezése és műtét előtti kezelése. Ezt hívják a fogazat szanálásának. Az olyan szájsebészeti vagy parodontológiai műtétek, mint a csontpótlás, a fogbeültetés, vagy különböző ínykorrekciós beavatkozások a szájüregi fertőzések felszámolását igénylik.
Mit tehetünk a gócos fogak megelőzéséért?
Mint minden egészségügyi probléma esetén, úgy egy fertőzés miatt kialakult másodlagos betegség vagy egy gócos fog megelőzése esetén is a rendszeres fogászati állapotfelmérés a kulcs.
Ha a legelső jelek, tünetek esetén fogorvoshoz fordulunk, akkor biztonsággal, szövődmények nélkül megelőzhetők a kellemetlenségek.
A félelem a fogorvostól, a késleltetés és időhúzás azonban a fertőzés terjedéséhez, nagyobb fájdalomhoz, nemkívánt betegségekhez, szövődményekhez és nagyobb, költségesebb beavatkozásokhoz vezethet.
A gócproblémák megelőzésének lépései – Clinident Fogászat, Budapest
1. Rendszeres fog és szájápolás: Minimum napi 2x-i alapos, helyes fogmosás, fogselyem, fogköztisztító és nyelvkaparó használata.
2. Egészségtudatos életmód: Ha például a családi halmozódás miatt fennáll az ínybetegség lehetősége, úgy érdemes az ahhoz vezető kockázati tényezőkre nagyobb figyelmet fordítani. Segítség lehet a dohányzás vagy alkohol fogyasztás elhagyása, vagy a tudatos stresszkezelés, mellyel a betegség belobbanását vagy fellángolását előzhetjük meg.
3. Fogászati állapotfelmérés 6-12 havonta: Az állapotfelmérést alapvetően is megkönnyíti a panoráma röntgen vizsgálat, hiszen a mélyben zajló gyulladásos folyamatokat tárja fel, de ha már van a szájban gyökérkezelt fog, vagy implantátum, akkor feltétlenül szükséges a vizsgálat. Az állapotfelmérés gyakorisága esetfüggő, így a szakember javaslata szerint kell a következő időpontot beütemezni.
4. Fogkőeltávolítás 6-12 havonta: Ahogyan az állapotfelmérés gyakoriságát, úgy a fogkőleszedését is a szakember határozza meg. Ez függ a szájápolási szokásoktól, a fogkőképződés ütemétől és az ínygyulladásra való hajlamtól
Az oldalt lektorálta: Dr. Czigler Péter