8 kérdés a foghiányról, amire választ vársz! – 1. rész

Fogszabályozás

8 kérdés a foghiányról, amire választ vársz! – 1. rész

A szép és egészséges mosoly talán soha nem volt még olyan fontos, mint napjainkban. Vakítóan csillogó fogaktól várjuk el a sikert magánéletünkben és munkahelyünkön, ráadásul mind újabb és újabb praktikákat próbálunk ki, bízva abban, hogy azok gyorsak és hatékonyak lesznek.

Szinte biztos, hogy te is utánaolvastál már annak, hogy mitől lehet csábító a mosolyod, pedig hiába fontos az esztétikum, közel sincs annyira jelentősége, mint annak, hogy fogaid egészségesek legyenek, és hogy funkciójuknak megfelelően működjenek.

Hiszen mi a fogaink szerepe? 

Az étel harapása és feldarabolása, majd annak előemésztése. Kicsit száraznak hangzik mindez, de attól még igaz.

Nélküle nemcsak, hogy csúnyább és hiányosabb lesz a mosolyod, de számolod kell – sok más mellett – az emésztőrendszeri betegségekkel és a vitaminhiányos állapottal is.

Sokan még csak nem is sejtik, hogy milyen bonyolult rendszerről beszélünk, pedig mosolyodban mindegyik fognak létfontosságú feladat jut…

…és ha bármelyik is esik ki ezek közül a fogaskerekek közül, akkor számolod kell az esetleges következményekkel.

A fogak elvesztésével kapcsolatban sok kérdést kapunk pácienseinktől, ezért most összeszedtük a 8 leggyakrabban hallott dilemmát, ami érdekli az embereket.

Előre szólunk: jócskán lesz köztük meghökkentő!

1. Mitől veszíthetem el a fogaimat?

A felnőttkori fogvesztés általában két okra vezethető vissza: az első a fogszuvasodás, a második a fogágybetegség.

De ha egyszerűsíteni akarunk, akkor össze is gyúrhatjuk őket: a foghiányos állapotot szinte minden esetben a nem megfelelő szájhigiénia váltja ki. Természetesen vannak egyéb tényezők is (baleset, bizonyos betegségek), de ezek száma elenyésző a fentebb említett okokhoz képest.

Persze, kényelmes dolog a genetikára fogni, és megmagyarázni, hogy valakinek 100 évesen is megvannak a maradó fogai, pedig dohányzik és fogat sem mos, de ezek a ritka kivételek, amelyekre nem érdemes támaszkodni.

Ne tedd hát te sem!

A foghiányt az esetek kiemelkedő részében a szájápolási szokások be nem tartásának és az emiatt felboruló egyensúlynak köszönhetjük, bármennyire is nehéz ezt elfogadni.

A fogaidon megtelepedő lepedék ugyanis szuvasodást és fogkőképződést okoz; ez utóbbi felel a fogínygyulladásért és a fogágybetegségért.

A fogszuvasodás, és ami mögötte van

A fogszuvasodást a szádban élő baktériumok okozzák, amelyek fogaidra rakódva elkezdik kioldani a zománcból az ásványi anyagokat.

Abban az esetben, ha nem tisztítod meg fogaidat tőlük, a szuvas (fertőzött) részek egyre mélyebbre és mélyebbre hatolnak, idővel pedig elérhetik a dentint, majd később a fogbelet is.

A fogbél (avagy pulpa) elérése azt is jelenti, hogy a problémát már csak gyökérkezeléssel orvosolhatjuk. Kezdeti szakaszban a folyamat még visszafordítható, komolyabb szuvasodásnál viszont szükség van az esztétikus tömésre.

Ráadásul elég csak 1-2 napig kihagyni az esti fogmosást, és máris számolhatsz a következményekkel. Az elején ezek még nem olyan ijesztők (sőt, nem is látod őket), de hosszabb távon a fog bizony kilyukad, és akkor nem marad más, mint a tömés vagy a gyökérkezelés.

3 emberből 2 érintett: a fogágybetegség

Az íny gyulladását kiváltó fogkő előbb-utóbb mindenkinél kialakul, de közel sem mindegy, hogy gondoskodsz-e időben a meszes, makacsul ragaszkodó plakkréteg eltávolításáról.

A fogkő a lepedék megkövesedett változata, amely olyan szorosan tapad fogaidhoz, hogy attól csak a fogorvos és egy speciális eszköz (a depurátor) szabadíthat meg. Kezelés nélkül a fogkő irritálni kezdi a fogínyedet, majd kórokozókkal teli tasakokat hoz létre a fog és az íny között.

Ha még ekkor is elodázod a fogorvosi segítséget, akkor a gyulladás megtámadja a fogaidat tartó szöveteket, és előbb-utóbb azok kilazulását, majd elvesztését okozza.

Van ugyanakkor jó hírünk is: a megfelelő szájhigiénia tanulható, és sokat tehetsz azért, hogy mosolyod sokáig ép és egészséges legyen.

Ehhez csupán elég annyi, ha betartod az alapvető szájápolási szokásokat, és nem engedsz a kísértésnek. Kiemelkedő szerep jut a félévente vagy évente megismételt professzionális fogkő-eltávolításnak, illetve az ezzel egy időben megejtett kontrollnak.

Ezzel a drágának semmiképp sem mondható folyamattal minimálisra csökkentheted a fogászati problémák kialakulásának esélyét.

2. Tényleg nem számít a genetika?

Sajnos még mindig sok páciens gondolja azt, hogy a fogak elveszítésében kiemelt szerepet kap a genetika, pedig a helyzet nem olyan, mint egy rulettasztalnál állva, ahol az ember imádkozik a pirosért vagy a feketéért.

Először is szögezzük le, hogy valóban léteznek olyan fejlődési rendellenességek, amelyek az ember fogait érintik, de közel sem akkora mértékben, mint amennyire azt gondoljuk.

Csak néhány példa a különböző, fogakat is érintő genetikai problémákra:

  • a teljes foghiány, vagyis az anodontia, ami egy rendkívül ritka állapot;
  • az X-kromoszómához kötött dysplasia ectodermalis (az öröklött betegség esetében sok más probléma mellett több fog hiánya is előfordulhat);
  • zománc-hypoplasia (zománchibák).

A problémák osztályozásakor az alaki, a számbeli és a szerkezeti rendellenességeket veszik figyelembe, de arányait tekintve kevés az olyan eset, amikor egy páciens csak és kizárólag a fennálló genetikai betegség miatt veszíti el a fogait.

Az ok sajnos nem változik:

Hiszen lehetnek számfeletti csücskök vagy gyökerek, különböző nagyságbeli vagy zománcszerkezeti eltérések, de még ilyenkor is inkább a szájhigiénia felel egy-egy fog elveszítéséért.

A fogmosást és a fogselymezést ugyanis hozzáigazíthatod a fennálló helyzethez, hogy a szájápolás ebben az esetben is hatékony maradhasson. Egy extra vagy formájában kicsit másmilyen csücsök ebben igazán nem akadályozhat meg.

Nincs ez másképp egyetlen vagy kevés fog genetikai jellegű hiánya esetében sem, hiszen ezek nem befolyásolják számottevő mértékben a szájápolási szokásokat. Ráadásul a számbeli eltéréseknél az esetek többségében a ma már evolúciós csökevénynek számító bölcsességfogak hiányáról beszélünk. Arra pedig hidd el, nincs is feltétlenül szükséged.

Az elveszített vagy hiányzó bölcsességfogat nem kell pótolni, másik fog hiányát viszont többféleképp is restaurálhatjuk: fogszabályzással és fogpótlással.

3. Mi történik akkor, ha nem pótoljuk időben a foghiányokat?

Először is nézzünk utána, hogy miképp veszítheted el a fogaidat. A három leggyakoribb ok:

  • egy baleset miatt,
  • a rágószerv magától hull ki (például fogágybetegség esetén);
  • a fogorvos vagy szájsebész húzza ki.

Egy fog elvesztése után pedig nem szabad sokat késlekedni, és a lehető leghamarabb (már néhány hét gyógyulás után) gondoskodni kell annak pótlásáról, máskülönben számolnod kell a következményekkel.

De hát milyen következménye lehet annak, ha egy-egy kiesett fogamat nem pótolsz azonnal, hanem vársz néhány évet? Apróságnak tűnik az egész… pedig nem az!

Alapvetés, hogy még a kisebb foghiányoknál is felborulhat az az egyensúly, amely normális esetben fennáll a szájüregedben, hiszen a kontaktpontrendszer megbomlik, a rágással keletkező erőket pedig fogazatod már közel sem tudja olyan egyenletesen elvezetni, mint ahogy az szükséges.

Minél nagyobb a hiány, annál több és annál súlyosabb szövődményekkel kell számolni, márpedig ezek a szövődmények kockázatmentesen megszüntethetők egy hatékony pótlással.

Nézzük meg bővebben!

Kisebb foghiányok esetében:

  • a hiánnyal határos terület fogai bedőlnek az üres térbe;
  • a szemközti állcsontban található fog kiemelkedik a helyéről;
  • leépül a csont, és sorvadni kezd az íny;
  • esztétikai problémák alakulnak ki.

Nagyobb foghiányok esetében:

  • módosulhat a harapási helyzet;
  • egyes fogak túlterhelődése miatt károsodhat a fogágy;
  • jelentős mértékű csontleépüléssel kell számolni;
  • állkapocsízületi gyulladás alakulhat ki;
  • valamint nehezítetté válik a beszéd.

A modern fogászat számos hatékony és tartós fogpótlási lehetőséggel rendelkezik napjainkban, ezért nem érdemes feleslegesen kockáztatni azzal, hogy nem gondoskodsz időben az elveszített fogak pótlásáról.

4. Egészségügyi következményei is lehetnek a foghiánynak?

A fentebb említett okok nagy általánosságban véve fogászati jellegű panaszok, amelyek azt is bebizonyítják, hogy elodázni egy fogpótlást a pénztárcánk szempontjából is rossz döntés.

Minél később látsz hozzá, gyakran annál többet kell fizetned azért, hogy tartós, kényelmes és hatékony megoldást kapj a fennálló problémádra.

Csakhogy a dolog itt nem áll meg, és jó, ha tudod, hogy a foghiánynak egészségügyi szövődményei is lehetnek.

A fogvesztésért felelős periodontitis kapcsán például már több tanulmány is bebizonyította, hogy az szívbetegséget is okozhat, sőt, érintheti az ízületeket és a vesét, súlyosbíthatja a cukorbetegséget, valamint koraszülést és demenciát is okozhat.

A rágás képességével kapcsolatban már bebizonyították, hogy az csökkenti az időskori elbutulás esélyét, és azt is tudjuk, hogy a fogszuvasodás nemcsak rossz leheletet, hanem szájüregi daganatokat is okozhat.

Egyik sem olyan apróság, amit szívesen kockáztatna az ember azzal, hogy kihagy néhány esti fogmosást, igaz?

Hogyan tovább?

A páciensek többsége általában azt kérdezi az ilyen sokkoló tények hallatán, hogy melyik a legjobb fogpótlás.

Felelősségteljes fogászatként ilyenkor mindig azt mondjuk, hogy erre a kérdésre csak az igényeid és lehetőségeid alapján tudunk válaszolni.

Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mit szeretne és tudna megfizetni, hiszen mi mindig a legjobb és leghatékonyabb megoldásokat keressük és valósítjuk meg.

A lényeg: megoldás mindig van, és senkinek nem kell fog nélkül maradnia!

Az első négy kérdés megválaszolása után ezért a következő részben pontot teszünk a maradék teendők végére is, és átvesszük a különböző lehetőségeket.

Foghiány pótlására fel!